Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái

kóló kotrók, mint vezérgépek alapján kidolgozott technológiával történik, éa nagyobb részben ez lesz a nyolcvanas évek első felének is a technológiája. Termelékenysége, egyszerűsége éa a feladatokhoz való rugalmas adaptálhatósága miatt erre a célra Magyarországon ez a legkorszerűbb módszer. Két vonalon való továbbfejlesztését ajánlja a célprogram alapján készült tanulmány: mind a két javaslat megalapozott és végrehajtásra alkalmas, ki kell fejleszteni a magyar gyártmányú 1,2-1,5 c’-ea polipmarkolót, amely a ma elterjedt 0,5 lí-es tipusnál alkalmasabb a bányák által nyújtott szemszerkezet markolására és a másik javaslat szerint a jelenlegi kötélre függesztett markoló helyett hidraulikus csuklós gémre kell a markolót szerelni. Erre mutat be példát a 64. ábra. Az ilyen gém lehetővé teezi, hogy a daru az uszály hombárjának a sarkaiba, sőt a fedélzet alá is benyúljon. Nem lesz tehát szükség semmilyen eegédmunkaerőre az uszályban, legfeljebb a kirakás végén a takaritáshoz.

A terméskő beépítésének a vázolt uszómarkolóe technológiája, az épitendő müvek szerint változik.

A máeodik fejezetben tárgyalt sorrendben a készítendő mütipusok a következők:

a folyó hosszirányában épülő müvek, keresztirányú müvek,

burkolatok, melyeket külön fejezetben tárgyalunk.

A továbbiakban ebben a sorrendben vizegáljuk az épitési technológiákat.

A folyó hosszirányában épülő müvek a partvédőmüvek, a vezetőmüvek és a kődepóniák. Általában a folyó homorú partján vagy annak a közelében épülnek. Ez a- 135 -