Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése
A harmadik technológiai folyamat, amelyet a juhlábhen- ger vibrálása végez, a rombolás. Tulajdonképpen ezzel kezdődik a hatás. A talajban a kapilláris hatás következtében, vagy talaj fejlődés során kialakult nyomások hatására bolto- zódások, összeékelődések jönnek létre, amelyek lokálisan és sokszor csak mikroméretekben igen nagy ellenállást fejtenek ki mindenfajta átrendezéssel, vagy bármilyen külső erőhatással szemben. A vibrációs hatás okozta dinamikus igénybevételeknek már nem tudnak ellenállni ezek az egyébként stabil formációk, megszűnnek az összeboltozódások, vagy az esetleges egyéb összetartó erők. Végül a felsorolt technológiai folyamatok eredményeként a talaj vészit a viz és levegőtartalmából. Elsősorban a kötött és nagy nedvességtartalmu talajoknál merül fel ez az igény, de egyben a lehetőség is. A kötött talajokat jellemző igen finom szemcsék nagy felületén jelentékeny mennyiségű levegő és viz kötődik le. Ezek felszabaditása mellett arra is szükség van, hogy a vibráció okozta leválások után a levált buborékok és vizcseppek utat is tudjanak találni,hogy a szabadba távozhassanak. Ezért az ilyen célból történő hengerléseknél a folyamatot úgy kell irányítani, hogy a viz távozásához szükséges ideig tartson a vibráló hatás egy-egy talajrészre. A szikkadás elősegítése érdekében az egymás után következő hengerlési eljárásokat a szükséges időintervallumok betartásával kell szervezni. A négy technológiai folyamat közül a szükségesek figyelembevételével kell a tömörítési tervet készíteni. A szükséges tömörítési fok és az adott talajminőségnek megfelelően ki lehet választani a szükséges rezgésszámot, amplitúdót és hen- gersulyt. A tömörítést megtervezni, vagy méretezni a statikai feladatoknál megszokott módon papiron ceruzával nem lehet. Nagy tömegek esetén mindig próbatömöritést kell végezni, majd annak ellenőrzése és értékelése után kell elkészíteni a ta- * pasztalatokon nyugvó tömörítési tervet. A vibrációs hengerek, bütyök nélküli továbbfejlesztése során alakultak ki a tandem vibrációs hengerek, a kettős vibrációs hengerek és a csuklós vibro-hengerek. A tandem hengerek a nevükből következően is egymás utáni hengerekből képzett egységes gépek. Az első henger kormányozható. Inkább kisebb és közepes méretekben készül. Nagytömegű földmunkák előtömöritése után a felső rétegek simítására és tömörítésére használatosak. A kettős hengerek a kis kézi vibrációs hengerekből alakultak ki. Egymás mögött helyezkednek el a hengerek, amelyek külön-külön fázisban, de egymáshoz kötötten rezegnek. A hengerek forgó excentereit ékszíjjal hajtják meg úgy, hogy a két hengerben lévő excenter egymáshoz képest 180 °-os fordulattal eltolva forog. Ilymódon az egyik henger lefelé, a másik felfelé ható erő hatása alatt van. Ezért nevezik kettős hengernek. Ilyen hengereket gyártanak az NDK-ban /SVTW tipusok/ és hazai gyakorlatban ismertek a BOMAG gyártmányok is. 59
