Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése
tői a másikig való mozgatás is megtörténik közbelépése nélkül, a termelést automatizáltnak mondjuk. Ennél a technológiai szinvonalnál a gépesités teljes. A gép nemcsak a rábízott megmunkálási műveletet tudja elvégezni, hanem a meghatározott tűréshatárokon belüli pontossággal teszi azt és a befejezése után a következő műveletet végző géphez, vagy géplánchoz juttatja a megmunkált darabot. Az ember a termelési folyamat végén megjelenő termékkel foglalkozik csak és az a feladata, hogy az automata gépsor termelési feltételeit biztosítsa. Ilyen feltételek az anyag- és üzeraanyagellátás, a gépsor karbantartása és a munkafolyamat felügyelete. Az automatizálás a gépesítésnek a legmagasabb formája. Az embert teljesen megszabadítja a fizikai munkától. Sajnos, a fizikai munkák egy része azonban csak az emberi értelem állandó jelenléte mellett végezhető. Vannak olyan folyamatok, amelyek során a következő lépés mindig a megelőző fokozatban szerzett információtól függ. Ha özeknek az információknak a valószinü tartalma nagyon szerteágazó és sokféle, akkor ezek a munkák a mai technikai fejlettségi színvonalon nem automatizálhatok. Az építőipar tipikusan ilyen jellegű munkákból tevődik össze. Elképzelhető automatizálás az előregyártás rész- folyamatainak a többségénél, a munkahelyi épités egyes rész- folyamatainál szintén, de elképzelhetetlen a teljes automatizálás a mélyépítésben. A korszerű munkaszervezési elvek felhasználásával, az emberek és a gépek helyes csoportosításával és a munkájuk egységes irányításával olyam ember-gép-anyag rendszerek alakíthatók ki az építőipari munkahelyeken, amelyek meghaladják a komplex gépesités szervezettségi színvonalát és termelékenyebbek annál. Az ember-gép-anyag rendszerek általában nem sorozatgyártásra alakulnak, hanem valamilyen egyedi munka elvégzésére iparkodnak optimális apparátust kialakítani. Az egyedi termék előállítása során természetesen messzemenően kihasználja a rendszer az ismétlődő elemeket. Hogy a fenti gépesitettségi színvonal közül adott esetben a feladat megoldására melyiket válasszuk ki, az több tényezőtől függ. A gépesités ugyanis mindig valamilyen társadalmi és gazdasági helyzetben alakul ki és fejlődik tovább. Ez a gazdasági helyzet, valamint az adott gépesitési színvonal mindig meghatározza a gépesités irányát. Ilyen irányzat lehet az arra való törekvés, hogy a technológiai folyamatban egyenletes kapacitáselosztás alakuljon ki. Ennek a törekvésnek lett az eredménye például a komplex gépesités. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a gépesités színvonala feleljen meg a környezet technikai színvonalának. Durva példaként lehet felhozni, hogy értelmetlen dolog lenne ott magas színvonalú elektromos gépesítést bevezetni, ahol hiányzik ennek az infrastruktúrája, az elektromos hálózat. Vagy ez a szempont irja elő azt is, hogy valamilyen uj géplánc, vagy gépesitési színvonal, akár csak egy tömegesen elterjesztendő géptipus bevezetése előtt gondoskodni kell a bevezetésre kerülő egység zavartalan alkatrészellátásáról és 39
