Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése
javítóhálózatáról. Ebbe a gondolatkörbe tartozik az is, hogy felesleges tömegesen elterjeszteni olyan technológiai változatokat és hozzá tartozó magas szinvonalu gépeket, amelyeknek a kezeléséhez vagy a használatához nincs meg a megfelelően kialakult műszaki felkészültség és szemlélet. Nagyon fontos szempont az is, hogy a technológiai lépcsőbe olyan gépeket és eszközöket kell betarvezni, amelyeknek a kapacitása feleljen meg a felhasználható anyagoknak. Például olyan teherbírású daruk kerüljenek beszerzésre, hogy azok összhangban legyenek az előregyártott elemek súlyával. Felesleges kiadás például olyan kapacitású emelőszerkezet beszerzése, amelyeket nem lehet kihasználni, mert nincs olyan nagy teher, amit e- melni tudna. Nem szabad olyan nagy teljesitményü földmunka- gépeket munkába állitani, amelyeknek a méretei az elvégzendő feladathoz képest nagyok. A termelékeny technológiai elemeknek a beszerzése általában nagy áldozatokat követel. Ezért szükségesek az alapos gazdasági megfontolások a beszerzésük előtt. Keresni kell az igényeknek megfelelő olyan gépeket, amelyek hazai piacon, vagy szocialista országokban beszerezhetők. A gépesités színvonala, annak szakmai összetétele és teljes kapacitása feleljen meg a népgazdasági tervekben előirt feladatok igényeinek, más szóval a piaci igényeknek. Az előző oldalakon bemutatott vizsgálatok mellett arra is figyelemmel kell lenni, hogy a gyártani kivánt termékekből lesz-e akkora kereslet, mint amilyen mennyiség mellett megtérülhet a befektetés. 3. A gépesités korszerű irányai Minden olvasó előtt jól ismert tény, hogy Magyarországon a felszabadulás előtt az épitőipar teljesen kézműves jellegű volt. Gépesítésről nem beszélhettünk. Az olcsó és mindig rendelkezésre álló kézi munkaerő mellett a gépesités költségei nem is térültek volna meg. Különösen állt ez a mélyépítő iparra, ahol a mechanizáció további nehézségeket támasztott, különösen a kihasználást illetően. A használatos gépek kifejezetten olyanok voltak, amelyek által végzett munkát kézzel nem lehet megoldani. Ilyen gépek voltak a különböző talaj fúrók, cölöpverők, tömöritő hengerek, uszókotrók és néhány hasonló berendezés. Az ötvenes években rendkívüli erővel indult meg az épitőipar gépesítése. Természetesen, ahogy ilyenkor lenni szokott, először a legegyszerűbben mechanizálható műveletekre szorítkozott a gépek bevezetése. Már a folyamat korai szakaszában határozott törekvés volt az embernek a nehéz fizikai munka alól való mentesítésére. Ezzel párhuzamosan nagy ütemben folyt a népgazdaság iparosítása, amely a telepitett iparban dolgozó munkások számát növelte elsősorban. Ezért a nagytömegű munkák, mint a földmunkák géppel való végeztetése már követelménnyé vált. Megjelentek a munkahelyeken a ládás föld40
