Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése
gép szabta meg a munka sebességét, az emberek szinte függvényévé váltak a gépeknek. A gépesítésnek ezt a fejlettségi szintjét nevezzük egyszerű gépesítésnek, vagy egyes munkaműveletek gépesítésének. Az egyszerű gépesítésnél a véletlen dominált. Azt gépesítették, amit tudtak. Egyszerű könnyen végezhető műveletek gépesítése mellett változatlanul kézzel kellett végezni esetleg éppen a legnehezebb munkákat. A technika fejlődésével és a munkaerő drágulásával párhuzamosan tudatosan kezdték keresni annak a lehetőségét, hogy az emberi munkát a maximális mértékben géppel helyettesítsék. Iparkodtak a lehetőség szerint mindent gépesíteni. Kialakult a teljes gépesítés. Egy hosszabb műveletsornak most már minden elemét sikerült géppel elvégezni, az emberi munkát a maximális mértékben felváltották és gépek végezték, illetve végzik még ma is, hiszen a gépesítésnek ez a foka igen elterjedt. A teljes gépesítés tagadhatatlan előnyei mellett van egy igen nagy hátránya. Az egyes részfolyamatokat, vagy műveleteket végző gépek kapacitása egymástól eltérő teljesítményeket tesz lehetővé. Az átlagos áteresztőképesség mellett vannak jóval nagyobb kapacitású gépek, amelyek alacsony kihasználtsággal dolgoznak. Az átlagos áteresztőképességet el nem érő gépek által végzett műveleteknél a termelés lelassul, szűk keresztmetszetek keletkeznek, amelyek csökkentik a teljes kapacitást, vagy pedig pótlólag egy rosszul kihasznált második egységet is be kell állitani. Ez pedig gazdaságtalanná teszi a technológiát. Ha a kézi technológiához képest mégis hasznot hoz az uj megoldás, gazdaságossági szempontból sok tartalék van benne, amelyet további intézkedéssel lehet kihasználni. Mondhatjuk azt is, hogy a teljes gépesítés szervezési intézkedések nélkül oldja meg a technológiát, vagyis a problémának csak a műszaki részével foglalkozik. A gépesítésnek''fejlettebb formája az, mikor a technológia tervezői a lehető legpontosabban illesztik egymáshoz a kapcsolódó műveletek gépeit úgy, hogy azok teljesitménye homogén legyen. Az igy kialakított gépláncot, vagy technológiai sort nevezzük komplex gépesítésnek. A komplex gépesítésnél a folyamat teljesen gépesített. A folyamatot végző géplánc egységei jól illeszkednek egymáshoz. Működtetésükhöz azonban az ember nem nélkülözhető. A termelő munka elemeit a gépek végzik. A működtetésükhöz kell az ember. Még a komplex gépesítésnél is vannak olyan kisegítő műveletek, amelyek gépesivése nem lehetséges, vagy nem gazdaságos. A géppel végzett műveletek minősége - ha kisebb mértékben is, mint a teljes gépesítésnél -, de függ az ember ügyességétől. A termelés döntő tényezője az ember maradt. A gépesítésnek azt a fokát, amikor a termék előállítását egészen, vagy túlnyomó részében úgy végzik a gépek, hogy a folyamatban az ember fizikai munkájával, vagy akár csak az irányitó tevékenységével sem avatkozik bele és még egyik gép38
