Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése
Ezért kell a menet közben a kapacitás kialakítása érdekében felhasznált összegekkel csökkenteni a tiszta jövedelmet és nem a nevezőben lévő passziv hatásokat növelni velük. A nevezőben az évek során a beruházás fejlesztésére felhasznált keretek szerepelnek az utolsó évre diszkontálva. Ezeknek a szummáját csökkenti a berendezésnek az időszak végén elszámolható maradványértéke természetesen az utolsó évre diszkontálva. A D mutató számítását egyes gépek beszerzésekor természetesen nem szokták kiszámolni. Olyankor kell ezt a vizsgálatot elvégezni, ha nagyobb mértékű, komplikált és több éven keresztül megvalósuló beruházással kapcsolatban kell döntést hozni. Ezután vizsgáljuk tovább a kérdést, miért kell az építést gépesíteni. A fenti levezetés szerint az aktiv hatásoknak a passziv hatásokat meghaladó többlete indokolja, hogy a technológiai színvonalat fejlesszük. Az aktiv hatások áttekintése mutat rá a konkrét okokra. Már a korábbiakban szó volt arról, hogy az iparosítással járó termelékenységnövelés kapitalista környezetben a profit abszolút nagyságát növeli, tehát a beruházó a növekvő - és a bemutatott gondolatmenetnek megfelelően elég gyorsan növekvő - jövedelmet kap a vállalkozása jutalmául. Szocialista körülmények között a profit minden áron való növelése nem cél. Természetesen a nemzeti jövedelem és a nemzeti össztermék növelése fontos népgazdasági célkitűzés, amely azonban nem önmagáért való cél, hanem azért, mert ez lesz a forrása a népesség magasabb fokú ellátásának, anyagi és kulturális szinvonala emelkedésének. Ezért inkább a végső népgazdasági célokat kell megemlíteni, mint a munkásoknak a nehéz fizikai munka alól való mentesítése, a minőség egyenletesen magas színvonalon tartása és a lakosság jobb ellátása érdekében a termékek tömegének a növelése. Az emberi kultúra fejlődése olyan igényeket támaszt, amelyet csak a gépesítés fejlesztésével lehet kielégíteni. Nagy mélységű kutak készítése gépek nélkül el sem képzelhető. Nem tudnánk olyan, szinte már nélkülözhetetlen alapozási eljárásokat alkalmazni, mint amilyen a résfalépités. Ugyancsak fejlett gépesítés kell a korszerű mélyépítés fontos technológiája, az injektálás számára is. 2. A gépesítés fokozatai és azok jellemzői Amikor az ember elkezdte a gépeket használni, azt általában ötletszerűen tette és a legegyszerűbb, úgynevezett gépesíthető elemeket végeztette géppel. Természetesen ezeknél a műveleteknél a gép alkalmazása megsokszorozta a termelést. A termék előállításának a folyamatában szűk keresztmetszetek keletkeztek ott, ahol csak emberi erővel lehetett megoldani a munkaműveletet annak bonyolultabb volta miatt. Ilyenkor a 37
