Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése
3. Fejezet AZ ÉPÍTÉS GÉPESÍTÉSE 1. Az épitésgépesités fejlesztésének szempontjai A mai embert életének minden pillanatában gépek veszik körül. Ezért megszoktuk őket, nem is tudjuk elképzelni az életünket nélkülük, sőt olyan természetes környezeti tényezőknek tekintjük a minket engedelmesen és szerényen szolgáló szerkezeteket, mint a fákat, vagy az állatokat. Valóban, ma már nehéz meglátni a könnyed szerkezetekben a sok emberi erőfeszitést, sőt áldozatot, amely létrehozta számunkra az életünket megkönnyítő gépeket. Az eszköz, a gép az emberrel egyidős. Mondhatjuk, hogy egymás kölcsönhatásában keletkezett, fejlődött ki egyik is, másik is. A szerszám, gép vagy eszköz emberi munka terméke. Dolgozni kell érte, erőfeszítéssel jár a létrehozása. Akkor miért töltötték őseink vele az időt, hiszen a legelemibb szükségleteik kielégítése is teljes mértékben lekötötte az energiájukat és lefoglalta minden erejüket? Az embernek csak akkor érdemes a közvetlen elemi szükségleteinek a kielégítésén túl valamivel foglalkozni, ha a foglalkozásának a terméke valamilyen előnynyel jár és ez az előny nagyobb, mint a létrehozásáért vállalt áldozat. A termelőgépek esetében az előny nyilvánvalóan az lehet, ha a velük végzett munka során a munka termelékenyebb lesz és ez a termelékenység növekedés több munkát takarit meg, mint amennyi az adott gép előállitásához szükséges. Ez a megfontolás rendkivül egyszerű és könnyen megérthető, mégis gyakran marad rejtve a gazdasági mérlegelések során. A fenti számvetés ugyanis úgy fordítható gazdasági nyelvre, hogy a létrehozott gép segítségével termelhető javak egységnyi mennyisége annyival legyen olcsóbb a korábbiakban előállítottnál - mondhatjuk, hogy készüljön kisebb ráfordítással -, hogy a gép élettartama alatt keletkező megtakaritás haladja meg az előállítás költségeit. A bonyolulttá váló gazdasági életben, különösen népgazdaságunk gyakorlatában azonban ennek a felismerése gyakran ütközik nehézségekbe. A tényleges viszonyokra és hatásokra rárakodó másodlagos, vagy még távolabbi hatások elrejtik a döntő összefüggéseket. Ezért a döntések előkészítése során mélyebb elemzésekre van szükség. Ezek során számításba kell venni a gép üzembehelyezésével kapcsolatos többleteredményeket és velük össze kell vetni a gép előállítási és üzembehelyezési költségeit, más szóval a beruházási költségeket. A többleteredményeket 31
