Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése
nevezzük az intézkedés, jelen esetben a beruházás aktiv hatásainak és az uj kapacitás megteremtésével járó költségeket és kieséseket a passziv hatásoknak. A gép üzembehelyezése akkor bizonyul gazdaságosnak, ha fennáll a /k, - k/ . q • T---------------- >1 ... 1 E eg yenlőtlenség, melyben k^ jelenti a vizsgált géppel előállítható, vagy megtermelhető egységnyi termék előállítási költségét a beruházás előtt, < k az egységnyi termék termelési költsége a beruházás után, q az uj gép, vagy berendezés segítségével egy év alatt termelhető termékmennyiség a költségek során is számításba vett dimenzióegységben, T a gép élettartama és E az uj gép, vagy berendezés előállítási és üzembehe- lyezési költsége. Az egyenlőtlenség rámutat arra, hogy nem elég, ha az uj berendezéssel termelt egységnyi termék kisebb költséggel készül, mint korábban. A képlet azt is megköveteli, hogy az uj berendezés az élettartama alatt nagyobb összeget takarítson meg, mint amennyibe az üzembehelyezése került a beruházónak. Az 1. sz. egyenlőtlenség azonban nem mond többet annál, hogy a beruházó visszakapja a pénzét, esetleg annál valamival többet is. További megfontolások során azonban a döntés helyességét illetően kétségek merülnek fel. Nem tudják például azt, hogy a gép élettartama alatt egyáltalán kihasználható-e. Lehet, hogy később már csak alacsonyabb áron lehet eladni a terméket és nem térül meg a ráfordítás. Nem tudjuk azt sem, hogy nem lett volna célszerűbb a rendelkezésre álló beruházási lehetőségeket más kapacitás létrehozására fordítani. A végleges döntés előtt ezeket a kérdéseket is meg kell vizsgálni . Ebből a célból tovább kell bontani a költségeket mind a két oldalon . Figyelembe véve, hogy a termékek egységnyi mennyisége a gépnek csak igen kis kapacitását köti le, célszerű a termelési költségeket éves szinten elemezni. Ez annál is inkább igy helyes, mert a költségek egy része nem folyamatosan kerül felhasználásra, hanem nagyobb időközökbep, esetleg több évenként egyszer, mint a nagyjavítás költségei. Más költségek évente egyszer, vagy kétszer merülnek fel,mint a kisebb javitások, a kamatok, vagy az amortizáció. Hogy ezeket mind figyelembe tudjuk venni, fel kell bontani az éves 32