Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 1. A vízépítés iparosításának általános kérdései
Minél nagyobb a munkahely, annál kevésbé érzékeny az időjárásra. Nagyobb munkahelyen ugyanis általában lehet találni olyan szakaszokat, amelyek függetlenek a csapadéktól, vagy hidegtől. A távoli, de hidrológiai szempontból a munkahellyel kapcsolatban lévő területeken zajló időjárás hatása vizjárás formájában jelenik meg az épités színhelyén. A vizjárás három alakban kerül kapcsolatba a kivitellel: folyók vízjárása, belvizjárás és talajvizjárás. Mind a három lehet pozitiv, vagy negativ hatású. Folyamszabályozásnál a kisviz kedvező a sodorvonalban, vagy nagy mélységű helyeken végzendő építésekre, továbbá a partburkolatokra és partfalakra. A domború part közelében viszont magasabb vizállás teszi lehetővé a munkahely vizijármüvekkel való megközelitését. Helyes szervezés mellett mindig a vizjárás szempontjából legalkalmasabban épithető műtárgy kivitelezését kell ütemezni, hogy a vizállás okozta veszteségek a minimálisak legyenek. Folyamszabályozási munkák még a jégjárásnak is ki vannak téve. A folyók vízjárása erősen befolyásolja az árvédelmi létesítmények épitését. Vízkivételek, parti müvek, hullámtéri munkák csak a folyó árvízmentes időszakában építhetők. Számolni kell azzal is, hogy árviz esetén a be nem épitett anyagok nagy részét a viz elsodorja. A területen jelentkező másik vizjárás a belvizhozam változás. A belviz változásaira a vizrendezési és vizhasznositás építmények kivitele érzékeny. Az épitések a csatorna kotrását vagy a benne létesülő műtárgy létrehozását jelentik. Magas vízállásnál a rézsű kialakítása nehezebb és költségesebb. Műtárgyak építésénél a csatorna vizét a kivitel idejére elvezetik. A kerülő csatorna túlterhelésekor a munkagödör viz alá kerülhet, amely a munka leállását okozza. Mind az árvizek, mind a belvizek kisérő jelensége a magas talaj viz. A talajviz váltakozása olyan gyorsan és hevesen nem jelentkezik ugyan, mint a felszini vizeké és a munkagödör kívülről érkező vizek által csak nagyon ritkán kerül elöntésre, mégis a változó irányú, sokszor gyors szivárgás talajtörésre vezethet. A hidrometeorológiai tényezők tehát állandóan hatnak az építésre. Fokozottan igy van ez a vizilétesitményeknél.Ezért a munka szervezését mindig úgy kell végezni, hogy egyrészt az idő- és vizjárás a legkisebb fennakadást okozza, másrészt az elkerülhetetlen árviz, vagy belviz a munkahelyet felkészülve találja. A vizi építkezések legnagyobb része már meglévő és működő létesítményeken folyik. A munka célja a müvek fejlesztése, vagy egyszerűen csak fenntartása. A meteorológiai viszonyok állandó változása a vizjárás ugyancsak állandó változását hozza magával és a társadalom szükségletei megkövetelik, hogy a vízgazdálkodási létesítmények bármikor képesek legyenek a feladatuk ellátására. Ezért mint ahogy az utaknál a közlekedést, a vizilétesitményeknél a vízgazdálkodási funkciót biztosítani kell az épités ideje alatt. 13
