Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 1. A vízépítés iparosításának általános kérdései
A vízgazdálkodási funkciók két nagy csoportba oszthatók:- védelmi és- hasznosítási jellegűek. A feladat épités közbeni zavartalan ellátása érdekében műszaki, és szervezési intézkedéseket kell tenni, melyek mindig az adott mű vizgazdálkodási és szerkezeti jellemzőitől függenek. A létesítmény eredeti funkciójának a biztosítására szolgáló intézkedésele a következők lehetnek:- provizórium épitése,- a régi műtárgy változatlanul működik az épités alatt,- az uj létesítmény legfontosabb részének elkészítése üzemelési időn kívül,- a funkció ideiglenes szüneteltetése, ha az adott vizi műtárgy olyan rendszerben működik, amely lehetővé teszi másik müvekkel való ideiglenes helyettesítését. A vizgazdálkodási funkció biztosítása a kivitelező és üzemelő szoros együttműködését követeli meg. Különösen az üzemidőn kívül végzendő építési fázisok pontos ütemezése fontos. Az épülő, vagy rekonstrukció alatt lévő müvek üzemeltetése az építőipar más területein is előfordul, mint nehezitő tényező, de a vízépítésre általában jellemző és egyik sajátosságát adja. Egy objektumon folyó munka megszakítása több káros következménnyel járhat. A munkahely leállítása gazdasági szempontból a költségek növekedésével mérhető. Ennél is kellemetlenebb következmény a műtárgy elkészültének késése. A létesítmény egy éves, vagy sokszor csak egy hónapos késése a rá- telpülő mezőgazdasági, vagy ipari tevékenységet veszélyezteti, és a termelés kiesésén kívül a termelő objektumokban károk is keletkezhetnek. Ezért mindent el kell követni a munkák megszakításának elkerülésére. Az intézkedések kiválasztása mindig a munka- megszakitást okozó körülményektől függ. A munkamegszakitások elkerülése érdekében az időjárási és vizjárási nehézségeket kell áthidalni. Ez a munkák fajtáitól függően más-más eljárást igénylő feladat. A munkák megszakítását okozó természeti tényezők egy része az év bizonyos szakában rendszeresen várható. Másik részük csak valamilyen valószinüséggel következik be. Ez a valószínűség számítható. A kivitelezés alatt lévő építmények egy része az esetleges késésekre érzékeny, a másik része kevésbé. Ha a leállásnak csak épitésgazdasági következményei vannak, helye van a kockázat mérlegelésének. A meteorológiai és hidrológiai körülmények változásainak és az épités ütemezésének tehát bizonyos kapcsolatát kell létrehozni a szervezés során. A vizépitésben bizonyos esetekben a munkát meg kell szakítani . A munkamegszakitás lehet terv szerint ütemezett,vagy az előzetes feltételezésektől eltérő körülmények miatti. Ha- 14 -