Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.2 A magyar hordalékkutatások eredményei - 3.2.1. A mérési adatok feldolgozása. Módszertani kérdések
3. /) várható legnagyobb hordalékszállítás meghatározása. Ritkán van lehetőség arra, hogy a legmagasabb vízállásoknál mérjük a hordalékszállítást. Ennek következtében gyakran nagy nehézséget jelent a mérési pontoknak legjobban megfelelő összefüggések extrapolálása. A várható legnagyobb hordalékszállítás meghatározásánál alkalmazandó módszert ugyancsak a Sajó miskolci szelvényére vonatkozóan mutatjuk be. A 3.2.1 —4. ábra szerint a legmagasabb vízállás, amelynél hordalékmérést végeztek 305 cm volt. A miskolci szelvényre nyilvántartásunk szerint a mértékadó legmagasabb vízállás (LNV) 533 cm. Hogy például a hordaléktöménységeknek a vízállásokkal való összefüggését a magasabb vízállásoknál is használhassuk, nyilvánvaló, hogy a 3.2.1—4. ábrán az előzőek szerint meghatározott görbét extrapolálással 533 cm-ig kellett megadnunk. A szemmel való kiegyenlítést tekintve a berajzolt görbe a mérési pontoknak láthatóan jó kiegyenlítő vonala. Tüzetesebb vizsgálatok szerint az extrapolált görbe nemcsak látszólag, hanem valóságosan is jól kiegyenlíti a mérési eredményeket. Kiválasztása azonban esetenként elég nehéz feladatot jelent. Ábrázoljuk a miskolci hordaléktöménységek és vízállások összefüggését a 3.2. 1—8. ábrán aritmetikus léptékben. A pontok alacsony vízállások és a hozzájuk tartozó kis töménységértékek mentén rendszertelenül sűrűsödnek az ábrán. A 3.2.1—8. ábrába berajzoltuk a 3.2.1 — 4.-es, valamint a 3.2.1 — 7.-es ábrán meghatározott összefüggéseket vastag folytonos, illetőleg vastag eredményvonallal. Az összefüggéseket az ábra terjedelmének csökkentése céljából megszakításokkal rajzoltuk meg a szélső értékekig. Rátekintve a 3.2.1 —8. ábrára — figyelembe véve, hogy magasabb vízállásoknál nem történt mérés — az összefüggések helyessége esetleg vitatható. Az ábra szerint ugyanis a mérési pontoknak esetleg a vékony folytonos, sőt a vékony szaggatott vonallal jelölt összefüggések is megfelelnének. Igaz ugyan, hogy az előbbinél három, mintegy 0,3 kp/m3 és kb. 0,5 —1,0 m vízálláshoz tartozó pontot, az utóbbinál pedig ugyancsak három 0,05 — 0,3 kp/m3 közti töménységű, és 1,8 —2,5 m-hez tartozó pontot nem vettünk figyelembe, de magasabb vízállásoknál való mérések hiányában, aritmetikus ábrázolásban, a két utóbbi összefüggés sem látszik lehetetlennek. Sőt, ha ezt a két összefüggést vékony folytonos és vékony szaggatott vonallal jelölve a 3.2.1 —4. ábrába is berajzoljuk, még jobban látható, hogy kb. 0,4 kp/m3 töménység értékig ez a két összefüggés is megfelelhet a szóródott pontok kiegyenlítésének. A miskolci példa jól mutatja, hogy magasabb vízállásoknál való mérések hiányában, ha a kis és közép vízállásoknál végzett mérések nem szabják meg határozottan az összefüggés jellegét, milyen nehéz a mérési eredményeknek ténylegesen megfelelő kapcsolat megállapítása. A szélsőséges hordalékszállítás megbízható megállapításához mindig a folyó hordalékszállításának sajátságait is figyelembe kell vennünk. A vízfolyásoknak ezek a sajátságai segítik a maximumok megbízható meghatározását. A Sajónál a feljebb levő kazincbarcikai állomásnál a maximális töménység — mint azt a 3.2.2—1. táblázat feltünteti (lásd a 748. oldalt) — kereken 24 kp/m3 713
