Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.2 A magyar hordalékkutatások eredményei - 3.2.1. A mérési adatok feldolgozása. Módszertani kérdések

3.2.1—8. ábra. A legnagyobb hordaléktöménység meghatározásának módszere a miskolci szelvénynél a vízállások függvényében

volt. Nyilvánvaló, hogy a miskolci töménység sem térhet el túlságosan ettől az értéktől. A vékony folytonos vonallal ábrázolt összefüggés szerint a legnagyobb töménység 0,76 kp/ms, míg a vékony szaggatott vonal szerint 1000 kp/m3-nél is nagyobb lenne. A várható legvalószínűbb miskolci maximum egyikkel sem lehet azonos, hanem nyilvánvalóan az elsőnél lényegesen nagyobb, a másodiknál lényegesen kisebb kell, hogy legyen. így korlátozva a lehetséges maximális értéket, valóban az eredményvonal szerinti 5,5 kp/m3 látszik a legvalószínűbb értéknek. Természetesen ez az érték is csak közelítő.

Megemlítjük, hogy legtöbb magyarországi hordalékmérő állomásnál a maximumok meghatározásánál lényegesen kedvezőbb volt a helyzet. Több esetben magasabb vízállásoknál is rendelkeztünk méréssel és legtöbb esetben a környező mérőállomások szélső értékei megbízható alapot nyújtottak a keresett maximális értékek meghatározásához.

4. A hordalékszállítás meghatározása idegen vízállásokkal. Háromváltozós kapcsolatok. A Maros deszki állomásánál, mivel a deszki vízállások nagymértékben függnek a befogadó Tisza vízállásától, célszerű a hordalékszállítást a Tisza sze714