Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.2 A magyar hordalékkutatások eredményei - 3.2.1. A mérési adatok feldolgozása. Módszertani kérdések

3.2.1—7. ábra. A hordaléktöménység, a lebegtetett, valamint a görgetett hordaléksúly összefüggése a miskolci vízállásokkal

z = lm értéket véve a hl = h + 1 új változó bevezetésével a hordaléktöménység, valamint a lebegtetett és görgetett hordaléksúly vízállással való kapcsolatát, most már közelítő' hatványkitevős függvénnyel, a 3.2.1 —7. ábra tünteti fel. A

Ck = 6,80 • IO“3 • hl’M [kp/m3] (3.2.1-17)

G, = 1,25 • 10~2 • /fp° [kp/s] (3.2.1-18)

Gb = 2,70 • IO“5 ■ h\-12 [kp/s] (3.2.1-19)

összefüggések teljes mértékben megfelelnek a 3.2.1 —4. és a 3.2.1 —5. ábrába vastag eredményvonallal berajzolt görbéknek. Mindhárom összefüggés láthatóan — egy egyenessel való ábrázoláshoz képest — jobban kiegyenlíti a szóródott pontokat.

Ha adott vízálláshoz tartozó hordaléktöménységet, illetőleg lebegtetett vagy görgetett hordaléksúlyt akarjuk meghatározni, akkor a vízállások pontosabb leolvashatósága miatt feltétlenül a 3.2.1 —4. és a 3.2.1 —5. ábrái kell használnunk. A vízállások leolvasásának pontatlanságából eredő hibák nagyságára vonatkozóan megemlítjük, hogy 50 cm körüli vízállásoknál a vízállás leolvasásában elkövetett 10 cm-es hiba 20 —30%-os, az 500 cm körüli vízállások leolvasásánál elkövetett ugyancsak 10 cm-es hiba pedig 4 —5 %-os eltérést jelent például a hordaléktöménységben. Mivel a 3.2.1 —7. ábrán éppen az alacsony vízállások leolvasása vált viszonylag pontatlanabbá, indokolt előző megjegyzésünk, amely szerint lehetőleg a 3.2.1 —4., illetőleg a 3.2.1 —5. ábrába berajzolt görbéket használjuk.

712