Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.4 Hordalékmozgás és folyószabályozás - 2.4.2 A hordalékviszonyok hatása a szabályozási módszerek kialakításában

Jellemezzük a folyó egy bizonyos keresztszelvényénél a meder anyagát dg átlagos szemátmérővel. Ha L — mondjuk — a forrásvidéktől számított folyóhosszat jelöli, akkor meg­állapodott medernél az átlagos szemátmérő, dg ezzel fog változni, vagyis dg = fi(L) (2.4.2—5) A dg = /j(L) függvény könnyen ábrázolható és esetleg matematikailag is kife­jezhető. Mellékfolyók betorkollása, vagy a folyóvölgy földtani viszonyainak hir­telen változása a függvény folytonosságát helyenként megszakíthatja. Mivel azon­ban úgysem gondolunk a folyó teljes hosszára érvényes törvényszerűség levezeté­sére, az említett körülmények nem jelentenek nehézséget. Ismeretes, hogy a kritikus középsebesség, vc a hozzátartozó hordalék átlagos szemátmérőjének, dg-nek négyzetgyökével közelítőleg arányos, vagyis általában A változó kritikus sebességek törvénye szerint % nem állandó, hanem a vízfolyás hidraulikai tényezői és a hordalék szemátmérője szerint is változik. De adott folyószakasznál közelítőleg fennáll a (2.4.2 —6) összefüggés. A folyó megállapodott medrében fellépő középsebesség v ezzel a dg-hez tartozó kritikus középsebességgel, ha nem is azonos, de mindenesetre arányos lesz, hiszen a szóban forgó keresztszelvényben éppen ennek a v középsebességnek hatása mel­lett alakult ki a dg határszemnagyság. írhatjuk tehát: ahol as általában változó, de a folyó egy bizonyos szakaszára (közelítőleg azonos vízmélységek és sebességek esetén) állandónak vehetjük. A középsebességet a folyó hidraulikai tényezőivel is kifejezhetjük, pl. a Chézy- képlet formájában: v = cjRS (2.4.2—8) A középsebesség fenti két kifejezéséből: vagy az együtthatókat összevonva pedig 636

Next

/
Oldalképek
Tartalom