Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.5 A hordalékmozgás hidraulikai hasonlósága - 2.5.1 Hidraulikai hasonlóság hordalékos vízfolyások kismintavizsgálatainál
A kezdeti elgondolásoktól eltérően bebizonyosodott, hogy b tényező önmagában nem jellemző a meder állandóságára. De az újabb kutatások azt is kimutatják, hogy a b = l//o = j/ tényező a hordalékmozgásnál a legfontosabb és legjelentősebb paraméter. A mederállandóság fogalma a hordalékmozgást figyelmen kívül hagyva fejlődött. Később azután fokozatosan felismerték a hordalékmozgás szerepét. A végső megállapítás pedig — mint már említettük — hogy a megállapodott medernél és a mederállandóságnál is tulajdonképpen a hordalék mozgás a legdöntőbb. Ez a körülmény egyúttal azt is bizonyítja, hogy a folyószabályozási módszereket a hordalékviszonyokkal összhangban kell kialakítani. 2.5. A HORDA LÉ KMOZGÁS HIDRAULIKAI HASONLÓSÁGA 2.5.1. HIDRAULIKAI HASONLÓSÁG HORDALÉKOS VÍZFOLYÁSOK KJSMINTAVIZSGÁLATAINÁL 2.5.1.1. A hasonlóság kérdése. A kismintavizsgálatoknál felmerülő kérdések elsősorban a valóság és a modell hasonlóságának biztosításával kapcsolatosak. Éppen ezért célszerű, ha bevezetésképpen a mechanikai hasonlóság néhány tételét általánosságban tárgyaljuk. A hidraulikai kismintakísérleteknél a mechanikai hasonlóság fogalmából szoktak kiindulni. A tökéletes mechanikai hasonlóság elérhetetlen, lévén a hidraulikában fokozatosan bevezetett korlátozásokkal mindig csak a jelenségre magára legjellemzőbb mennyiségek hidraulikai hasonlóságát kívánjuk biztosítani. így értelmezve a hasonlóságot, két jelenség akkor hasonló, ha az őket leíró differenciálegyenletekből és egyértelműségi feltételekből képzett dimenzió nélküli számok számértéke mindkét jelenségre megegyezik, vagyis értékük azonos. A hasonlóság következménye, hogy az ún. hasonlósági kritériumok és dimenzió nélküli függő változók között egyértelmű összefüggések állnak fenn. Nyilvánvaló, hogy a hasonlóság ilyen megfogalmazásában még az sem feltétele a két jelenség hasonlóságának, hogy bennük ugyanazon fizikai változók szerepeljenek. A lényeges csak az, hogy a változókból képzett dimenzió nélküli számokkal felírt egyenletek és egyértelműségi feltételek megegyezzenek. A hasonlóságelmélet fenti megfogalmazásánál is beszélhetünk teljes hasonlóságról, vagy közelítő hasonlóságról, aszerint, hogy a jelenségeket leíró egyenletek és egyértelműségi feltételek teljesen mértékben, vagy csak bizonyos elhanyagolásokkal lesznek kielégítve. A hidraulikában alkalmazott mechanikai hasonlóság és az utóbb említett hasonlóságelmélet között természetesen csak látszólagos az ellentmondás, hiszen a mechanikai hasonlóság teljes elérését a hidraulikában sem szorgalmazzuk. Mégis ennek a két felfogásnak a felemlítése szükségesnek látszott, nehogy véletlenül a hidraulikában használatos mechanikai hasonlóság tételeinek alkalmazásánál az a gyanú merülhessen fel, miszerint az elérhetetlen azonosságot kívánnánk meg. 637
