Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.4 Hordalékmozgás és folyószabályozás - 2.4.2 A hordalékviszonyok hatása a szabályozási módszerek kialakításában

A mederállandóságot a folyó hidraulikai elemei, a meder, valamint a hordalék jellemzó'i közötti összefüggésekkel célszerű kifejezni, éspedig oly módon, hogy a felsoroltaknak egymásra gyakorolt kölcsönös hatását a vízfolyás valamilyen egyensúlyi állapotánál figyeljük meg. Természetesen a vízfolyás hidraulikai elemei, a meder és a hordalék közötti kapcsolatot különböző' módokon lehet kifejezni. A legtöbb ilyen kapcsolatot magának a vízfolyásnak külső jellege már készen megadja. Ilyen például a nagyesésű szakaszokon a durva mederanyag, a kisesésű szakaszokon pedig a finomszemű mederanyag előfordulása. Az is nyilvánvaló, hogy az ilyen könnyen felismerhető kapcsolatok közül olyan összefüggéseket kell kiválasztanunk és megállapítanunk, amelyek a vízfolyások kialakulásánál lejátszódó jelenségeket a lehető legjobban jellemzik.

Az első ilyen összefüggés, amely a vízfolyás hidraulikai elemei, a meder és a hordalék közötti kapcsolatot fejezi ki, a Lohtin-féle mederállandósági tényező. Lohtin 1897-ben a mederállandóság mértékének jellemzésére a medret burkoló anyagnak az elmozdítással szemben kifejezett ellenállását állította arányba magával az elragadó erővel és az így kapott viszonyszámot nevezte mederállandósági tényezőnek.

Bizonyos egyszerűsítések bevezetése után Lohtin az

illetőleg az S esés helyett az egységsúlyú folyadék mozgási energiáját v2/2 g = hv-1 véve, az

tényezővel jellemezte a mederállandóságot.

A szerző — mint már több ízben említettük — 1941—43-ban a

illetőleg, ha a hordalék yx fajsúlya változik, a

alakú mederállandósági tényezőt vezette be. Ha Shields kritikus állapotra bevezetett f ellenállási tényezőjét a hordalékmozgás minden állapotára (beleértve a nyugalmát is) általánosítjuk és /0-val jelöljük, nyilvánvaló, hogy b = l//0.

Einstein 1941-ben, majd 1950-ben bevezette a vízfolyás intenzitását i^-t, ami nyilván ugyancsak /0 reciprok értékével azonos.

Mindezeket az összefüggéseket már tárgyaltuk. Ezért itt csak b levezetésének hidraulikai feltevéseit ismertetjük, mivel ezek igen jellemzők a mederanyag és a vízfolyás hidraulikai tényezői közti összefüggésekre.

635