Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.3 A „regime elmélet” - 2.3.1 Az elmélet történeti fejlődésének áttekintése
összefügg a vízfolyások turbulenciájának mértékével és ezzel kapcsolatban a hordalékszállítással is. Lacey rámutatott arra körülményre is, hogy a v2c/R viszony a vízmozgás milyenségének jellemzője. Ha 5 az energiavonal esése, vc a vízsebesség, g a nehézségi gyorsulás és R a hidraulikus sugár, akkor a dimenzió nélküli ellenállási tényező Lacey szerint Chézy-számnak nevezhető. Lacey a C Chézy-számot a Reynolds- és Froude-szám hatványszorzataként adja meg: Lacey rámutatott, hogy m = —1/3 és p = 2/3 értékek esetén empirikus kapcsolatai kielégítik a C-szám képletét: Mivel Lacey hordaléktényezője arányos a v2./R viszonnyal, a vízhozammal kifejezett Lacey-féle kapcsolatok valóban megfelelnek a (2.3.1—24) egyenlőségnek. A fenti összefüggések átalakítása és a P nedvesített kerület bevezetése után valóban azt kapjuk, hogy p P oc ö1/2 és — oc vc (2.3.1-25) Viszontválaszában Lane kifejti, hogy a P/R paraméter és a vc sebesség összefüggése a Colorado völgyében végzett észlelések szerint nem egyértelmű. A v2c/R viszonyt sem tartja Lane a turbulens hordalékszállítás szempontjából a legszerencsésebbnek. Szerinte permanens állandó vízmozgást tételezve fel, az egységnyi térfogatot elfoglaló egységnyi súly időegység alatti energiavesztesége arányos az esés és a középsebesség szorzatával. Az Svc szorzatnak ez az értelmezése abból következik, hogy az állandó sebességgel folyó víznél az egységnyi térfogat időegység alatti energiafogyasztásának egyenlőnek kell lennie a víz eséséből ugyanezen idő alatt származó munkával, ami viszont az esés és a sebesség szorzatával azonos. Lane szerint, ha a Manning-képletet 615
