Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.3 A „regime elmélet” - 2.3.2 összefüggések a feltöltődés- és kimélyülésmentes csatornáknál
vesszük Mivel i?8/9 nem nagy mértékben tér el R értékétől, Lane úgy véli, hogy ezért következett be Lacey vizsgálatainál a i%/R viszonyszámmal való jó megegyezés. Megemlítjük, hogy Lacey újabb vizsgálatainál igen megfelelőnek találta a Lane által javasolt Svc szorzat bevezetését. King, C. 1943-ban a Lacey-féle egyenletek érvényességét olyan dünés csatornákra vonatkozóan igazolja, melyeknél a rézsű anyaga kohéziós. Az általa bevezetett egyenletek elsőként mutatnak rá arra az analógiára, mely a nyílt felszínű csatornák regime-egyenletei és a sima csövekre vonatkozó Blasius-féle súrlódási veszteségek összefüggései között fennállanak. King felhívja a figyelmet, hogy az összefüggések felállításánál nemcsak a lebegtetett, hanem a görgetett hordalékot is figyelembe kell venni. Ezt a Lacey által bevezetett hordaléktényező kettébontá- sával igyekszik elérni. A két hordaléktényező, King jelölése szerint: a fenékre ahol a = 3,63 (az angol mértékrendszerben). 2.3.2. ÖSSZEFÜGGÉSEK A FELTÖLTŐDÉS- ÉS KÍMÉLYÜLÉSMENTES CSATORNÁKNÁL A megállapodott meder elméletének kezdeti fejlődését áttekintve látható, hogy a vizsgálatok során egyre több új változót vezettek be. Az eredmények gyakorlati alkalmazása során kiderült, hogy az egyes összefüggések általában csak azokra a csatornarendszerekre érvényesek, amelyeknek adatai alapján bevezették. Az a törekvés, hogy az összefüggéseket általános használatra alkalmassá tegyék, ismét csak újabb változók bevezetését jelentette. Lacey és Lane vizsgálatai után a megállapodott meder fejlődésének új szakasza indult meg. Ezek az újabb kutatások egyrészt a csatornák hordalékszállítását kísérelték meg figyelembe venni, másrészt pedig a megállapodott meder elméletének már a természetes vízfolyásokra való alkalmazására is kiterjedtek. 616 King egyenletei: a rézsűre
