Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.3 A „regime elmélet” - 2.3.1 Az elmélet történeti fejlődésének áttekintése
Ismerve a csatorna vízhozamát, Q-1 és a hordalék szemátmérőjét, d-1, a (2.3.1 — 14) —(2.3.1 —16) egyenletekből a , az A és az R számíthatók és a megállapodott medrű csatorna megtervezhető. A megállapodott medrű csatorna alakja — Lacey szerint — közelítőleg ellipszis, amelynél a hosszabb főtengely (a mederszélesség) és a rövidebb főtengely (a vízmélység) aránya a hordalék milyenségétől függ. Durvább hordaléknál ez az arány nagyobb, mint finomabbnál. Lacey nagy lépéssel vitte előbbre a megállapodott mederre vonatkozó ismereteket. Bevezette a hordalék milyenségét jellemző tényezőt, és a mederalak jellemzőit is figyelembe vette. Hogy megfigyelései nem általánosíthatók, annak oka főleg a hordalék mennyiségének elhanyagolása. A megállapodott meder elméletének további fejlesztését Lacey annak idején a dimenzióanalízis segítségével remélte elérni. A megállapodott mederre vonatkozó elméleti és gyakorlati vizsgálatok alapját hosszú időn át, sőt bizonyos mértékben még ma is az előzőkben ismertetett Lacey-féle összefüggések képezték. Lacey kétségkívül úttörő munkát végzett a megállapodott meder elméletének fejlesztésében. Legelső összefüggései, amelyeket ugyan később több ízben, újabb tapasztalatok és adatok alapján javított és megváltoztatott, igen értékesek. Lane, E. W. mutatott rá először a hordalék mennyiségének és a sebességek keresztmetszeti változásának fontosságára. Lane kutatásait az Imperial völgyében épülő „All American Canal” tervezésével kapcsolatban végezte, és azokat 1935-ben ismertette. Tanulmányai során a megállapodott mederre vonatkozó összes ismert adatot figyelembe vette és azokat összehasonlította. Megállapította, hogy sem az indiai, sem pedig az egyiptomi öntözéseknél levezetett törvényszerűségek nem általánosíthatók. Az okot pedig abban látja, hogy a megállapodott medernél figyelembe veendő tényezők sokkal tágabb határok között mozognak, mint azt eleinte hitték. Nevezetesen mindazok a tényezők, amelyeket a folyók hordalékmozgásánál felsoroltunk, itt is mind szerepelnek. Az egyes tényezők fontossága nem egyforma. Nyilvánvaló pl., hogy a hordalék szemnagysága fontosabb tényező, mint a hordalékszemek alakja. Lane szerint sok olyan kutatás, amely másodrendű tényezők hatásának tisztázását szolgálja, indokolatlan. Hasonlóképpen, az akkori (1935) ismereteket tekintve, feleslegesnek ítélte a hidraulikai elemek, az esés, az érdesség, a hidraulikus sugár és a középsebességek közötti összefüggések további vizsgálatát, mivel ezeknek a viszonyát a közönséges sebességegyenletek megfelelő biztonsággal már meghatározzák. Lane munkásságának fő előnye, hogy rámutatott arra: a meder anyagának ismerete mellett a megállapodott meder elérése csaknem kizárólag hordalékmozgási feladat. Ez a feladat olyan összetett módon jelentkezik, hogy általánosítani még azonos körülmények közötti vízfolyásoknál sem lehet. A megállapodott meder elméleti fejlődésénél Lane elgondolásaival kapcsolatban kialakult vita is fontos állomás volt. A vita során Lacey a hordaléktényezővel arányos v2c/R paraméter szerepének fontosságát hangsúlyozta. Elgondolása szerint v2JR minden hordalékanyagnál 614
