Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.2 A hordalék és a vízfolyás hidraulikai tényezői - 2.2.1 Alluviális vízfolyások
összefüggést állapították meg. A kísérleti eredmények tehát azt mutatták, hogy alaki mederérdességet a dűnék és homokhullámok eH jellemző érdességi mérete szabatosabban határozza meg, mint ks egyenértékű homokérdesség. ——-t móeH dosított relatív érdességnek nevezhetjük. A homokhullámok kialakulásának és vándorlásának kérdéseit Raudkivi vizsgálta. Szilárd és laza homokhullámok mellett tanulmányozta az áramló víz nyomáseloszlását és a szemcsék kimosódását. Vizsgálatai során megállapította, hogy a homokhullámok közel 3 cm/óra sebességgel vándoroltak. A dűnék alakjának statisztikai vizsgálatával — többek között — Nordin, F. C. és Richardson, E. V. foglalkozott. Az átlagos hullámmagasság, a hullámhossz és ezek eloszlási jellemzőinek alapján megállapították, hogy a dűnés mederfenék magassága a Gauss-féle eloszlást, míg a hullámok kiegyenlítő síkhoz mért amplitúdója az exponenciális eloszlást követi. Simons és Albertson megállapítása szerint a mederformák a szállított hordalék mennyiségét is befolyásolják. Laboratóriumi és helyszíni kísérletek alapján kimutatták, hogy a hordalékszállítás és a mederállapotok közti kapcsolat 0,2 mm-nél nagyobb átlagos szemátmérőjű, különböző szemnagyságokból álló mederanyag esetén közelítőleg az alábbiak szerint alakul: Áramlási viszonyok, mederformák Hordaléktöménység Áramló vízmozgás p/i homokhullám 0— 90 dűnés meder 90—1000 a dűnék átmeneti állapota gyors áramlásban 1000—3000 sima meder, a mederanyag mozgásban 2000—5000 Rohanó vízmozgás álló hullámok általában nagyobb antidűnék mint 4000 Az / érdességi tényező változását Liu és Hwang is vizsgálták. / változását a Reynolds-szám függvényében határozták meg. Megállapították, hogy ha a meder sima, az érdességi tényező változása hasonló a csőben áramló víz hasonló jellemzőjének változásához. Az érdességi tényező hirtelen növekedése jelzi azt a pontot, ahol a homokhullámok megjelentek a mederben. A Nikuradze-féle eljárás tehát nem alkalmazható alluviális csatornákban. 592
