Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.2 A hordalék és a vízfolyás hidraulikai tényezői - 2.2.1 Alluviális vízfolyások

Az alaki érdesség értéke 0,02 — 0,2 között változik; sima meder esetén 0,02 — 0,04-re tehető.

Az / tényező változását a homokérdesség szempontjából laboratóriumi csatornákba helyezett érdesítő elemek alkalmazásával többen vizsgálták. Az érdesítő elemek hatását általánosságban az

egyenlet írja le, ahol A állandó,

B állandó, amely az érdesítő elemek formájától függ, y az áramló víz mélysége, k az érdesítő elemek magassága,

X az érdesítő elemek sűrűségét, illetve a csatorna alakját jellemző tényező.

Értéke nagyon sok érdesítő elem esetén (kocka, gömbök, gúla) 0 és 0,4 között változik. 0,4 felett az ellenállás azonban előre nem látható módon változik.

Az előbbi összefüggést, érdesítő elemként különböző sűrűségű téglatesteket használva, Sayre és Albertson a következő alakban határozták meg:

ahol

yn a normális vízmélység (a mederfenék, az energiavonal és a vízfelszín párhuzamossága esetén jelentkező vízmélység),

X érdességi tényező (hosszúságdimenziójú), amely kifejezi az érdesítő elemek méretét, távolságát és alakját.

Vizsgálataik megerősítették azt a véleményt, hogy az érdességi tényező a relatív érdességgel logaritmikus kapcsolatban van.

Az érdességi tényező kapcsolatát a Re = vyjv Reynolds-számmal a 2.2.1 — 13. ábra tünteti fel.

Az ábrán a kísérletvégzők a mérési pontokat, valamint az érdesítő elemek (kockák) x hosszirányú távolságának és a kockák a magasságának, továbbá a kockák e keresztirányú távolságának és a kockák a magasságának aránya szerint is megjelölték.

Az ábra szerint az egyes tartományokra az alábbi képletek érvényesek:

Lamináris vízmozgásnál:

38 Bogárdi: Vízfolyások

593