Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.2 A hordalék és a vízfolyás hidraulikai tényezői - 2.2.1 Alluviális vízfolyások
Az állandók értékét a kísérleti adatok alapján határozták meg. Az ábrán ugyanakkor összehasonlítás kedvéért szaggatott vonallal feltüntették az érdes határfelülethez közeli turbulens áramlás sebességeloszlására vonatkozó Kármán — PrandtI-féle egyenletet is. A Nikuradze-fé\e homokérdesség, ks, az Z-szel az alábbi nem lineáris kapcsolatban áll: A kísérleti adatok tartományán belül közelítőleg a kJX = 11 arány áll fenn. A két legritkábban elhelyezett érdesítő-elem-sor esetén végzett méréseket kifejező pontok szórása az érdesség egyenetlenségének és a ritkán elhelyezett elemek közti turbulencia hatásának tulajdonítható. A hordalékszállítás hatását a sebességeloszlásra Vanoni, V. A. is vizsgálta. A 2.2.1—8/a ábrán két azonos hidraulikai körülmény (esés, mélység, szelvényszélesség) mellett tiszta vízre, illetve 15,8 p/1 hordaléktöménységű 0,1 mm szemnagyságú hordalékot szállító vízre vonatkozó sebességeloszlás látható. Az ábrából kitűnik, hogy a nagyobb sebességű és hordalékkal terhelt víz alacsonyabb súrlódási tényezővel rendelkezik. A 2.2.1—8/b ábrán, ahol a mederfenéktől mért relatív távolságot logaritmikus léptékben rakták fel, látható, hogy a sebességeloszlás a Kármán-féle logaritmikus eloszlást követi. A lebegtetett hordaléknak a k tényezőt csökkentő hatása, amely az ábrán is látszik, általános érvényű és laboratóriumi és természeti körülmények között egyaránt bekövetkezik. 0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 ír [m/s] 2.2.1—8. ábra. A sebességeloszlás tiszta víz és 15,8 p/1 hordaléktöménység esetén, Vanoni és Brooks nyomán 585
