Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.2 A hordalék és a vízfolyás hidraulikai tényezői - 2.2.1 Alluviális vízfolyások

v [m/s] (5. mérés;

2.2.1—9. ábra. A sebességeloszlás különböző mederfenék esetén, Vanoni és Brooks nyomán

Vanoni és Brooks különböző mederállapotoknál is vizsgálták a sebességeloszlást. A hordalék (homok) szemátmérője dg = 0,091 mm, a vízhőmérséklet 25° C volt. Eredményeiket a 2.2.1 —9. ábrán tüntették fel, amelyből megállapítható, hogy az eloszlás mindhárom vizsgált mederállapot esetén logaritmikus. Az ábrán látható D = 0,0866 m vízmélységnél dűnék, D = 0,0744 m-nél a falaknál dűnék voltak. D = 0,0783 m és D = 0,0778 m vízmélységnél a meder általában sima volt. Az egyes görbék hajlását m értéke határozza meg.

Raudkivi, A. J. a homokhullámok mellett kialakuló sebességeloszlást vizsgálta. Mérési eredményeit a 2.2.1 — 10 ábrán grafikusan ábrázolta. Megállapította, hogy sima fenéknél, szilárd és laza meder esetén a sebességeloszlás egyaránt a logaritmikus eloszlást követi. Homokhullámos mederformáknál azonban bizonyos változás következik be, mind a szilárd, mind a laza meder esetén. A pontok a mélység negyede táján törést mutatnak.

2.2.1.2. Alluviális medrek érdességi viszonyai. Alluviális vízfolyásoknál a mederformák, mint az előző fejezetekben említettük, erősen befolyásolják a bennük lejátszódó víz- és hordalékmozgást. Jellemzésükre általánosságban a mederérdesség használatos, amely azonban alluviális medrekben nem állandó, hanem változó.

Az alluviális medrek érdességének mértékéül a Darcy — Weisbach-féle dimenzió nélküli / érdességi, vagy súrlódási tényezőt fogadhatjuk el, amely megállapodás586