Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai
illetőleg vízhozamok esetén nagyobb az arányszám, mint a magas vízállás- és vízhozamértékeknél. A 2.1.5 —4. táblázatból kitűnik., hogy a líernádníú a GJGB viszony 100 — 600 között, vagyis aránylag szűk határok között változik. A 2.1.5 —3. ábra szemléltetően mutatja, hogy a Hernád perei szelvényénél a vízállások és a vízhozamok tartósságának csökkenésével aránylag nem nagy mértékben növekszik az arányszám értéke. A 2.1.5—5. táblázat szerint a Rábán a GJGB arány mintegy 300 és 1100 között változik. Feltűnő, hogy Szentgotthárdn&l a tartósságtól függetlenül alakul a GJGB aránya. Mivel a Rábán csak két mérőállomás adataival rendelkezünk, az arányokat grafikusan nem közöljük. A GJGb viszony nagyságára vonatkozó vizsgálatainkat összegezve megállapíthatjuk, hogy ennek a viszonyszámnak az alakulása igen nagy mértékben függ a vízfolyások egyéni sajátságaitól. Általános szabályt a viszonyszám alakulására nehéz lenne felállítani, mivel rendkívül sok mellékkörülmény hatása alakítja ki a lebegtetett és a görgetett hordaléksúlyok arányát. 2.1.5—2. ábra. A lebegtetett és görgetett hordaléksúlyok arányának folyóhossz szerinti változása 25-, 50- és 75%-os tartósságú vízállások, illetőleg vízhozamok esetén a Tiszán 555
