Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai

2.1.5—3. ábra. A lebegtetett és görgetett hordaléksúlyok arányának folyóhossz szerinti változása 25-, 50- és 75 %-os tartósságú vízállások, illetőleg vízhozamok esetén a Hernádon

A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a magyar vízfolyásokhoz hasonlóan, a külföldi folyóknál is általában igen nagy az eltérés a görgetve és a lebegtetve szállított hordaléksúlyok között. Samov, G. I. behatóan foglalkozott a szovjet folyóknál az arányszám változásával. Szerinte a görgetve szállított hordaléksúly általában 5 — 10%-a a lebegtetve szállított hordaléksúlynak, vagyis a GJGB arány értéke 20—10 között változik. Az amerikai vízfolyásoknál — a közzétett ismertetések szerint — általában a teljes hordaléksúly 80%-át lebegtetve, 20%-át görgetve szállítja a víz. Jakusov szerint a Volgán a görgetve szállított hordaléksúly a lebegtetve szállított hordaléksúlynak csak mintegy 1 %-, sőt adott esetben mindössze 0,08 %-nyi részét teszi ki. Mint az előzőekből kitűnik, a magyar viszonyokkal Jakusov adatai mutatják a legjobb megegyezést.

A műszaki gyakorlatban gyakran a vízfolyások által szállított teljes hordaléksúly ismerete is szükséges. A teljes hordaléksúlyt (G [kp/s]) a lebegtetve és görgetve szállított hordaléksúlyok összegeként számíthatjuk, vagyis

G = Gs + Gb (2.1.5 —4)

Ha a lebegtetve és a görgetve szállított hordaléksúlyokat a vízállásokkal vagy a vízhozamokkal, illetőleg a vízsebességekkel fejezzük ki, a teljes hordaléksúlyt a következő három összefüggés egyike szerint lehet számítani:

556