Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai
Ck[kp/m3] Hordaléktöménység 2.1.4—14. ábra. A hordaléktöménység és a középsebesség összefüggése a Duna mérőállomásainál Vizsgáljuk ezután a hordaléktöménységnek és a hordaléksúlynak a középsebességgel való kapcsolatait a Duna magyar szakaszán. A 2.1.4 — 14. és 2.1.4 — 15 ábrába berajzoltuk az egyes mérőállomásoknál a mérési eredmények alapján meg határozott összefüggéseket. A 2.1.4 — 14. ábra szerint, Dunaremetét és Nagybajcsot leszámítva, a többi öt állomásnál — egymáshoz viszonyítva — a hordaléktöménység azonos arányban változik ugyanazon középsebesség esetén, mivel a Ck = yvak kapcsolatnál a <5 hatványkitevő azonos értékű. Dunaremeténél és NagybajcsnáX jelentős mértékben eltér a töménység vízsebesség szerinti változásának mértéke. Megvizsgálva az egyes állomások összefüggéseit, azt látjuk, hogy a Dunán előforduló maximális 2 — 2,5 m/s középsebességek megszabta határop belül — felülről lefelé haladva — ugyanaz a hordaléktöménység mindig kisebb és kisebb középsebességek mellett érvényesül. Kivételt képez Dunaalmás, amelynél ugyanahhoz a töménységhez tartozó középsebesség nemcsak a dunaremetei és nagybajcsi, hanem a nagymarosi, dunaújvárosi és fajszi értékeknél is kisebb. A lebegtetett hordaléksúly és középsebesség összefüggését a hét dunai állomásra vonatkozóan a 2.1.4—15. ábra tünteti fel. A hordaléksúlyoknál is fennáll, hogy Dunaremete és Nagybajcs kivételével a többi öt állomásnál a lebegtetve szállított hordaléksúly, ugyanazon középsebesség esetén azonos arányban változik, vagyis a Gs = a.vpk kapcsolatoknál, öt állomásnál, a középsebesség hatványkitevője azonos. A dunaremetei és a nagybajcsi kapcsolatnál a hatványkitevő — bár lényege521
