Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Második rész. 2. A hordalék és a vízfolyások - 2.1 Tapasztalati összefüggések - 2.1.3 A görgetett hordalékszállítás empirikus kapcsolatai
2.1.4—15. ábra. A lebegtetett hordaléksúly és a középsebesség összefüggése a Duna mérőállomásainál sen kisebb mértékben, mint a hordaléktöménységné! láttuk — de eltér a többi kapcsolatnál szereplő értéktől. A hordaléktöménységhez hasonlóan itt is megemlítjük, hogy felülről lefelé haladva, ugyanannak a hordaléksúlynak a szállításához mind kisebb és kisebb középsebesség tartozik. Természetesen Dunaalmás itt is kivételt képez és Duna- almásnál egy bizonyos hordaléksúlyhoz tartozó középsebesség nemcsak a duna- remetei és a nagybaj esi, hanem a nagymarosi, a dunaújvárosi és a fajszi sebességeknél is kisebb. Ennek a körülménynek a magyarázatát nagyon nehéz lenne megtalálni. Abból az általános törvényszerűségből, hogy ugyanahhoz a Q-hoz, illetőleg (7,-hez tartozó középsebesség felülről lefelé haladva csökken, a 2.1.2. fejezetben már igen fontos megállapításokat szűrtünk le. Ezek közül a leglényegesebb, hogy a Duna lebegtetett hordalékszállítását nem a folyó hidraulikai tényezői határozzák meg, és hogy a Dunán a hordaléktöménység és a szállított lebegtetett hordaléksúly a vízhozamokkal és a vízsebességekkel általában szimptomatikus kapcsolat szerint növekszik. A Dunán az 1953. év utáni mérések nem mutatnak változást, ezért a közölt kapcsolatok azonosak az 1954 előtti mérések alapján szerkesztett összefüggésekkel. A Tiszán a tiszalöki vízlépcső megépítése következtében változtak a hordalékviszonyok. Mivel azonban csak három szelvényben, a tiszalöki (régebbi elnevezés 522
