Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.1 A vízfolyások hordaléka
A finomszemű hordaléknál — különösen a lebegtetett hordaléknál — már megjelennek az egyes ásványok kristályai is. Az ásványi összetételt tekintve, általában igen sokféle kőzet kavicsait és nagyon sok különböző ásvány kristályait találjuk az egyes folyók hordalékában. A hordalékszemek nagysága a többmázsás görgetegtől a legfinomabb szemű lebegtetett anyagig lecsökkenhet, és így a folyóvizek hordaléka legtöbbször különböző szemnagyságok keverékéből áll. A mérnöki gyakorlatban csupán a 0,002 mm-nél nagyobb szemnagyságú anyagot tekintjük hordaléknak. A Brown-íéle mozgást végző és 0,002 mm-nél kisebb szemnagyságokat és a vízben oldott állapotban levő anyagokat nem tekintjük hordaléknak. A hordalékszemek alakja a közelítőleg gömb alakú kavicstól a lapos pikkelyszerű alakig bármilyen lehet. A hordalékszem éles vagy gömbölyűre koptatott aszerint, hogy milyen hosszú utat tett már meg a folyóban. A hordalék ásványi összetételére, a hordalékszemek nagyságára, alakjára és fajsúlyára az 1.1.2. fejezetben még részletesen kitérünk. A hordalék keletkezését a vízgyűjtőterületen elsősorban a vízerózió idézi elő. Az erózió csakúgy, mint az erózió folytán képződött hordalék szállítása, valamint ennek a hordaléknak időszakos, vagy végleges lerakódása állandó föld- történeti folyamat, amely a múltban, a jelenben és a jövőben egyaránt végzi felszínalakító munkáját. Földünk jelenlegi felszíni kialakulása is a geológiai időkben lejátszódott eróziós folyamatok eredménye. Az eróziót a természettani viszonyok határozzák meg, és ezért a hordalékképződés is változik az időben, de változik a hely, a geológiai, a klimatikus viszonyok, sőt még a természetes növénytakaró milyensége szerint is. Ez a természetes erózió, amely állandóan működésben van. Az emberi beavatkozás következtében — leginkább erdőirtással és a mezőgazdasági művelés bevezetésével — az eróziót meghatározó viszonyok megváltozhatnak, az erózió nagyobb mérvű lesz, meggyorsul. A természetes erózió mellett ezt a mesterséges eróziót gyorsított eróziónak szokás nevezni. Az emberi beavatkozás következtében fellépő gyorsított erózió növeli a hordalékképződést, és a természetes erózió jelenségét nagymértékben megváltoztatja. Az eróziót két ellentétes tényezőnek, az erodáló erőnek és a talaj eróziós ellenállásának mindenkori egyensúlya határozza meg. Erodáló erőn a talajt kimosó erőt, eróziós ellenálláson pedig a talajnak a kimosást akadályozó ellenállását kell érteni. Az erodáló erő leginkább a csapadék nagyságától és hevességétől, a talaj eróziós ellenállása pedig a talaj milyensége mellett elsősorban a talajt védő növényi takarótól függ. Az erodáló erő csapadékbő éghajlat mellett természetesen erősebb, amit azonban dús növényzet ellensúlyoz, úgyhogy végeredményben az erózió rombolása aránylag kicsi, és így a vízfolyásokba kevesebb hordalék kerül. Száraz éghajlatnál viszont az erodáló erő aránylag kicsi, de a gyér növényzet kevésbé hatásosan ellensúlyozza, úgyhogy az erózió rombolása jelentős. Ebben az esetben tehát a vízfolyásokba aránylag több hordalék kerül. 24
