Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.2 A görgetett hordalék - 1.2.3 A hordalékmozgás határállapotainak kritériumai
Mivel így Az (1.2.3-4) összefüggés azt mutatja, hogy mederállandósági tényező olyan Froude-szám reciprok értékével azonos, amelyben jellemző hosszúságként a d szemátmérő, sebességként pedig a csúsztató sebesség szerepel. Az így képzett Froude-számot a hordalék csúsztató sebesség Reynolds-számának analógiájára a hordalék csúsztató sebesség Froude-számának neveztük el. A két nevezetlen számot célszerűen az alábbi módon jelölhetjük: A fenti meggondolások szerint a változó, amely a különböző mozgásállapotokat kvantitatív módon is elhatárolja, a Fr^-tól, illetőleg a b paramétertől fog függeni. Az 1.23 — 2. ábrán levő valamennyi szemátmérőhöz (45°-os egyeneshez) a hordalék csúsztató sebesség Reynolds-számok segítségével számítottuk a értékeket a hordalékmozgás megindulásánál, a sima meder határállapotánál (a homokhullámok keletkezésének határállapotánál), a dűnék, az átmenet és az antidűnék keletkezésének határállapotánál egyaránt. Az 1.2.3 —3. ábra az így kiszámított összetartozó értékpárokat ábrázolja. Az ábrán kettős logaritmikus léptékben a mozgás, a homokhullámok, a dűnék, az átmenetek és az antidűnék keletkezésének állapotához tartozó pontok láthatóan párhuzamos egyenesek mentén helyezkednek el, ami azt jelenti, hogy b = l/ír* és d a alakú kapcsolatban áll. Ábránk szerint az N = 0,882, ß értéke pedig mozgásállapotonként változó. Mivel N értéke, az egyenesek párhuzamosak lévén, állandó, 153
