Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.2 A görgetett hordalék - 1.2.1 A görgetett hordalék mozgása
sabban vagy lassabban, kisebb vagy nagyobb tömegben mozog, a mederfenéken levő hordalék milyenségétől és a mozgató erők nagyságától függ. A görgetett hordalék mozgása üvegfalú laboratóriumi csatornában, sőt kis vízmélységnél és tiszta víznél még a természetes vízfolyásokon is jól megfigyelhető. Osztályozhatjuk a mozgást az időállandóság szerint permanens vagy nem permanens mozgásra, aszerint, hogy adott helyen a görgetett hordalék sebessége állandó-e vagy változik-e az idő szerint. Még a folytonos és nem folytonos mozgásra való felosztás is lehetséges aszerint, hogy adott térfogatba belépő és távozó hordalék tömege megegyezik-e vagy különbözik-e egymástól. Ha kevesebb távozik, akkor a vizsgált térfogat feltöltődik, ha több távozik az érkezőnél, akkor mélyül a meder. A fentiek szerint a görgetett hordalékmozgásnál vannak különbségek, de maga a mozgás jól felismerhető fizikai jelenség. A mozgás megindulása a mozgás határállapotaként fogható fel. Elvileg tehát a mozgásra megállapítottak erre a határesetre is kiterjeszthetők. Fordítva is igaz: a nyugvás-mozgás határesete azáltal határozza meg a hordalék mozgását, hogy ilyenkor a mozgást előidéző erők nagyobbak, mint a határesetnél érvényesülő értékek. A görgetett hordalék mozgását valóban mindig úgy definiálják, hogy az erők meghaladják a határesetnél érvényesülő erőértékeket. Kohéziómentes hordalékanyagnál a mederfenéken levő hordalékszemcsére a mozgó víz a fenékkel párhuzamos súrlódó és arra merőleges hidrodinamikai emelő erői fejt ki. A szemcsére még a nehézségi erő (a szemcse súlya) és a felhajtó erő hatnak. Legtöbb vizsgálatnál csak a súrlódó erőt veszik figyelembe és az emelő erőt, amely elvileg a vízfolyás ugyanazon hidraulikai tényezőitől függ, mint a súrlódó erők, elhanyagolják. White, C. M. az emelőerőt elhanyagolva a d szemátmérőjű és y1 fajsúlyú hordalékszem vízben mérhető súlyát, ha y a víz fajsúlya, a szerint számítja, és feltételezi, hogy a nyugvás-mozgás határállapotában rc kritikus hordalékmozgató erő F = tCcff súrlódó erőt fejt ki. Ha F erő karja a felfekvési ponttól c2d (lásd az 1.2.1 —1. ábrát), akkor forgató nyomaték igyekszik a hordalékszemet kimozdítani. Ezzel ellentétes, de nagyságra egyenlő a cxd karú W1 vízben mérhető súly által keletkező nyomaték. Mivel a nyugvás-mozgás határállapotánál M0 = Mr, a 137
