Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.2 A görgetett hordalék - 1.2.1 A görgetett hordalék mozgása
A mérési pontok helyzetét valamilyen ismert eljárással szokták pontosan rögzíteni. A rétegvonalas mérés lényegesen nagyobb mérési munkát igényel, mint a szelvényekben való mérés. Éppen ezért alkalmazása csak abban az esetben indokolt, ha az eredeti tározóról is rendelkezésre állnak pontos rétegvonalas felvételek. A lerakódott hordalék fajsúlyúnak, szemösszetételének és térfogatsúlyának meghatározására a feliszapolódott rétegből zavartalan anyagmintákat vesznek. Erre a célra a legkülönbözőbb mintavevők használatosak. A feltöltődések sűrűsége a térfogatról a súlyra való átszámítása szempontjából fontos. A feltöltődések sűrűsége változik az időben, az erre vonatkozó kiterjedt vizsgálatokat az irodalomban felsorolt tanulmányokban találja az olvasó. A feltöltődések sűrűségének mérésénél újabban radióaktív izotópokat vesznek igénybe. A mérési eljárások azon alapszanak, hogy a monokromatikus sugárzás 70 beeső intenzitása, ha az anyag homogén, vagyis p a lineáris sugárgyengítési együttható állandó, akkor az x vastagságú rétegből kilépő sugárzás intenzitása, I az I = Io e-'1* (1.1.5-5) összefüggésből határozható meg. Az Oxfordi Hordalék Laboratóriumban bevezetett egymintás és kétmintás eljárások a sugárzás visszaverődésének elvét hasznosítják. Ennek során mérik a gammasugarak gyengülését, amelyek a sugárforrásból kibocsátva visszaverődnek, illetőleg szétszóródnak a környező közeg révén a mintára. A sugárforrást 226Ra, illetőleg 137Cs izotópok szolgáltatták. A mérőeszközt hitelesítik és ennek eredményeképpen a sűrűséget az észlelt aktivitás függvényében lehet meghatározni. Az Oxfordi Hordalék Laboratóriumban McHenry, J. R. több mérést végzett, sőt a mérési eljárást egy kisebb tározón is alkalmazta. Az eddigi tapasztalataik szerint a kétmintás eljárással már mintegy 2,5 cm vastagságú feltöltődés sűrűségét is meg lehet határozni, éspedig a felette és az alatta levő anyag milyenségétől függetlenül. 3 — 5 m mély vízben közel 1 m vastag feltöltődés sűrűségét is sikeresen meghatározták. 1.2. A GÖRGETETT HORDALÉK 1.2.1. A GÖRGETETT HORDALÉK MOZGÁSA A görgetett hordalék — mint láttuk — a fenéken gördülve, csúszva, esetleg ugrálva, lüktetésszerűen mozog. A hordalékszemcse akkor kezd mozogni, ha rá folyamatosan, vagy legalább is nagyon kis megszakításokkal olyan mozgást előidéző erők hatnak, amelyeknek eredője nagyobb a mozgás ellenében működő erők eredőjénél. A mozgás fő iránya párhuzamos a mederfenékkel, vagyis gyakorlatilag vízszintes. Mechanikailag a görgetett hordalék mozgása a hordalékmozgás egyéb sajátságai mellett egyszerűnek tűnik. Az a körülmény, hogy a görgetett hordalék gvor136
