Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.5 A korszerű kutatások irányzata, módszerei és eszközei
adagolunk és a lejjebb fekvő szelvényekben vizsgáljuk a jelzett szemcséknek a jelzetlenekhez viszonyított súlyarányát, vagyis a töménységet, akkor az idő szerint felrakott töménységértékeket összekötő görbe alatti terület, T [s] arányos lesz a hordalékhozammal. így az egységnyi idő és egységnyi szélesség alatti hordalékhozamot a 9b = -^-[ kp/sm] (1.1.5-3) összefüggésből határozhatjuk meg. Ennek az összefüggésnek a használatánál a töménység meghatározása a fontos. A töménységet minták vételével állapítják meg. Mintát csak a mozgó rétegből szabad venni, mert ellenkező esetben a töménységre téves értéket kapunk. A nehézség éppen a mintavételnél jelentkezik. A fent említett módszer egyik változatánál a jelző anyagot folyamatosan adagolják és a mérési szelvényben folyamatosan észlelik a töménység változását. Ha beáll a permanens állapot, és Ck nevezetlen arány a közepes töménység, B szélességen beadagolt qj [kp/s] nyomjelző anyag esetén a 9b =[kP/s m] (1.1.5—4) BCk összefüggés határozza meg a hordalékhozamot. Az (1.1.5 —3) és az (1.1.5 —4) összefüggés csakis permanens áramlásnál alkalmazható. A görgetett hordalékhozam radioaktív nyomjelzőkkel való meghatározásánál ma még sok a nehézség. Még a legmegfelelőbb az (1.1.5 —2) összefüggés, bár itt bizonytalan a mozgó sáv vastagságának a meghatározása. Courtois, G. és Sauzay, G. a görgetett hordalékhozamot a radioaktív nyomjelzők impulzussűrűségének mérlege alapján határozzák meg és így kísérlik meg az m rétegvastagság megállapításánál mutatkozó bizonytalanságokat kiküszöbölni. Eljárásuk azon az elven alapszik, hogy minél mélyebbre hatol a jelzőanyag, annál kevesebb jelet ad az észlelő műszernek. Ebből következik, hogy az azonos aktivitásokat összekötő görbe kisebb behatolási mélység esetén nagyobb felületet fog át. Ebben az esetben viszont valamilyen összefüggésnek kell lenni a mozgásban levő réteg m vastagsága és az adott esetben érzékelhető összes jel között. Levezetésük szerint egy észlelő szonda alkalmazásánál qB 25%-os hibával állapítható meg. Több szonda esetén a pontosság növelhető. c4) Mágneses nyomjelzők. Ferromágneses anyaggal is előállítható nyomjelző. A vizsgálati helyről kivett természetes homokot finomszemcséjű ferromágneses anyaggal összekeverve és a mederfenéken szétterítve az eredeti hordalék és a jelzett hordalék mágneses tulajdonságai közti különbség segítségével vizsgálható a hordalék mozgása. A természetes hordalékból előállított mágneses nyomjelző legfontosabb sajátságai azonosak az eredeti homok tulajdonságaival. A Német Demokratikus Köztársaságban újabban ferromágneses nyomjelzőt felhasználó műszert szerkesztettek, amelynek segítségével a hordalékhozam is megállapítható. A berendezés lényege egy mágneses nyomjelző anyaggal telt 130
