Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.5 A korszerű kutatások irányzata, módszerei és eszközei
henger, amelyben a külső mágneses tér szekunder mágneses teret indukál. Ennek erőssége többek között a henger térfogatától, illetőleg annak magasságától, vagyis a benne levő mágneses nyomjelző anyag mennyiségétől is függ. A hengert megfelelő módon a mederfenékbe helyezve a hordalék mozgása folytán csökken a hengerben levő mágneses nyomjelző magassága, melynek mértékét az előzők szerint a mágneses térerősség változása pontosan méri. A mágneses nyomjelzőkkel a mozgás sebessége és iránya is meghatározható. A mágneses nyomjelzők teljesen veszélytelenek. c5) Mérőműtárgyak. A görgetett hordalékhozam meghatározására több esetben kisebb vízfolyásokon külön mérő műtárgyakat építettek. Az ilyen műtárgyak a felülről érkező teljes görgetett hordalékmennyiséget felfogják és különböző berendezésekkel ennek folyamatos mérését biztosítják. Egyidejűleg rajzoló műszerek segítségével folyamatosan észlelik a vízállásokat, esetleg a vízhozamokat, vagy a sebességeket is. A mérőműtárgyak elsősorban kutatási célokat szolgálnak, bár adataik a kérdéses vízfolyásra közvetlenül felhasználhatók. A görgetett hordalékhozamnak mérőműtárgyakkal való mérésére különösen az Egyesült Államokban, Svájcban és a Szovjetunió ban találunk példát. 2°. A lebegtetett hordalék mérési módszerei és eszközei. a) Vízmintavevők. A lebegtetve szállított hordalék mennyiségének meghatározása leggyakrabban vízmintavevők segítségével összegyűjtött vízminták elemzésével történik. A vízmintavevő bizonyos térfogatú hordalékos vizet merít a folyóból, amelyből a hordalékot leülepítve, külön mérésekkel állapíthatják meg a hordalékszállítást jellemző hordaléksúlyokat és szemnagyságokat. A lebegtetett hordalék természetben való mérése lényegesen egyszerűbb, mint a görgetett hordalék mérése. Megemlítjük, hogy a vízmintavevők, ellentétben a hordalék- fogókkal, igen megbízható mérőeszközök. A vízmintavevők sok változatban használatosak. A legelső méréseknél egyszerű vízmerítő edénnyel a víz felszínéről merítettek vízmintát. Később — a hordalékszállításra vonatkozó elméleti ismeretek bővülésével — felmerült annak a szükségessége, hogy különböző vízmélységekből is lehessen vízmintát meríteni. A hangsúly természetesen annak a biztosításán nyugszik, hogy a kivett vízminta a vizsgált vízmélységre vonatkozóan a hordalékot tekintve valóban jellegzetes legyen. A vízmintavevők helyes kialakítására, a velük való mérésnél elkövetett hibák, valamint a különböző mérési eljárásoknál mutatkozó százalékos eltérések nagyságára vonatkozóan igen sok laboratóriumi kísérletet végeztek. A kísérletek közül részletességükkel kitűnnek a Collaborating Agencies által végzett vizsgálatok. A kísérletek kiterjedtek a beömlési nyílás elhelyezésének, valamint nagyságának vizsgálata mellett a mintavevő-edénybe való beömlési sebességek és a különböző töménységű és szemnagyágú hordalékok hatásának vizsgálatára is. A mintavevő edénybe való beömlési sebességet a vízmintavétel sebességének szokták nevezni. A kísérletek alapján végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a víz9* 131
