Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.5 A korszerű kutatások irányzata, módszerei és eszközei
A GM csövek lényege — mint ismeretes — gázzal töltött cső, melyben a bejutó ionizáló részecskék lavinaszerű ionképződést indítanak meg, aminek következtében kisülés jön létre. Ezt az áramlökést felerősítve mechanikai úton regisztrálják. A szcintillációs észlelőknél valamilyen szcintilláló anyag a beléje ütköző részecskék következtében fényemissziót bocsát ki, amely sokszorosítás folyamata után elegendő nagy áramimpulzust ad. Ezt további erősítés után elektronikus berendezésekkel lehet regisztrálni. A szcintillációs szonda minden fajta sugárzás észlelésére alkalmas. Különösen a gammasugarak észlelésénél nagy a jelentősége. A szcintilláló kristály leggyakrabban nátriumjód kristály. A hordalékot alkotó kvarc homok és kavicsszemek több-kevesebb saját sugárzással is rendelkeznek, amelyet természetes radioaktivitásnak neveznek. Ez a sugárzás gyenge, s így a vízben mozgatott sugárzásmérő műszerekkel sok esetben meg sem lehet mérni. Viszont ez a sugárzás is része annak az ún. „háttér- sugárzásnak”, amely részben a mederanyagból, részben a vízből származik, részben pedig kozmikus eredetű. Ezt a háttérsugárzást minden kísérlet kezdete előtt gondosan meg kell állapítani a helyszínen és értékét a kísérlet során szerzett mérési eredményekből le kell vonni. A radioaktív nyomjelzőkkel meg lehet határozni a hordalékmozgató erő és a sebesség kritikus értékét, valamint a görgetett hordalék mozgási sebességét is. Ilyen vizsgálatoknál, különösen természetes vízfolyásoknál, előnyös alkalmazásuk, mivel a jelzett szemcsék nyomonkövetése, illetőleg felkutatása szcintillációs szánnal, külön mintavétel nélkül elvégezhető. Többféle eljárás ismeretes a görgetett hordalékhozamnak radioaktív izotópok segítségével való meghatározására. Ha ismerjük a hordalék vs mozgási sebességét, a mozgó hordalékréteg m vastagságát, valamint a hordalék y, térfogatsúlyát, az egységnyi szélességen az időegység alatt áthaladó görgetett hordalékhozam a qB = vsm y, [kp/sm] (1.1.5-2) összefüggésből számítható, y, általában ismert és értéke közel állandó, vs pedig a radioaktív nyomjelzők segítségével aránylag könnyen mérhető. A mozgó réteg m vastagságának a megállapítása azonban nagyon bizonytalan. Leggyakrabban magmintákat vesznek és m-et a nyomjelző anyag átlagos behatolási mélységével veszik azonosnak. Több kísérletnél ultrahangos mélységmérővel m-et a mozgó dűnék átlagos magasságával vették azonosnak. Mindkét esetben m meghatározása nagyon bizonytalan. Egy-egy keresztszelvényen áthaladó teljes hordalékhozam számításához még a mozgó hordalék teljes sávszélessége is szükséges. Ennek meghatározása akár hordalékzörej-mérőkkel, akár nyomjelzőkkel viszonylag megbízhatóan végezhető el. A hordalékhozamok meghatározására felhasználható a nyomjelző anyag keverékének (hígításának) mértéke is. Ha B szélességű sávban K [kp] súlyú nyomjelzőt 9 Bogárdi: Vízfolyások 129
