Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.4 A hordalékmozgás elméletének fejlődése

Nyilvánvaló ugyanis, hogy az (1.1.4 —8), (1.1.4 —9) és (1.1.4—10) alatti potenciális dinamikai sebességek, ha bevezetjük az eredó' v középsebességet és az eredő' a> ülepedési sebességet, kifejezhetők a Reynolds- és Froude-számmal:

valamint az általánosan ismert ülepedési Reynolds- és ülepedési Froude-számmal is:

Például az £7* = ,,JgDS csúsztató sebesség a Fr számmal és a v eredő sebességgel az alábbi kapcsolatban áll:

Vagy a v/d potenciális sebesség

Az a körülmény, hogy a potenciális dinamikai sebességek a Froude- vagy a Reynolds-számban szerepeltethetők-e, különbséget jelent. Ha a potenciális dinamikai sebességeket áttekintjük, világosan kitűnik, hogy mindazok, amelyekben a g nehézségi gyorsulás szerepel, Froude-féle potenciális dinamikai sebességnek, amelyekben pedig a v kinematikai, vagy a p dinamikai viszkozitás szerepel, Reynolds-féle potenciális dinamikai sebességnek tekinthetők.

Végül az is nyilvánvaló, hogy azok a potenciális dinamikai sebességek, amelyekben mind a g, mind a v szerepel, Froude — Reynolds-féle potenciális dinamikai sebességnek nevezhetők.

Ez az osztályozás tökéletes rendszert teremt az ismert dimenzió nélküli számok és a különböző alakú potenciális dinamikai sebességek között.

A teljesség kedvéért említsük meg: ha olyan hidraulikai jelenségeket vizsgálunk, amelyekben a felületi és rugalmas erők hatása nem hanyagolható el, a dimenziós fizikai mennyiségek között lesz a H [kp/m] felületi feszültség és az E [kp/m2] rugalmassági modulus is. Lesznek tehát olyan potenciális dinamikai sebességek, amelyekben H, illetőleg E is szerepel. Ezek nyilván az előzőek analógiájára a

116