Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Első rész. 1. A hordalékmozgás elmélete - 1.1 A hordalék és mozgására vonatkozó vizsgálatok - 1.1.4 A hordalékmozgás elméletének fejlődése
Wr, illetve a Ca számmal lesznek kapcsolatban és Weber-, illetőleg Cauchy-féle potenciális dinamikai sebességnek tekinthetők. A hordalékmozgás jelenségének vizsgálatánál csaknem kizárólagosan a Froude- és a Reynolds-féle potenciális dinamikai sebességek szerepelnek. Ezért csak ezekkel fogunk foglalkozni. Nyilvánvaló, hogy a potenciális sebességek alkalmazása sok előnyt jelent. A sebesség ugyanis az a kinematikai mennyiség, amely a mozgással egybekötött jelenségeket legjobban jellemzi. A hordalékmozgásnál és más hidraulikai jelenségeknél is, legtöbbször éppen a fellépő sebességek meghatározása a feladat. Bőven van tehát indokunk arra, hogy miért a sebességeket választjuk. De az is világos, hogy nem valami megkötöttség vagy kötelező tétel írja elő a sebességek kizárólagos használatát. Elvileg bármilyen dimenziót választhatunk. Bizonyos esetekben előnyös lehet a potenciális dinamikai gyorsulások bevezetése. A gyorsulásnak mint kinematikai mennyiségnek alkalmazását a ható erőkkel való kapcsolata teheti indokolttá. Nyilvánvaló ugyanis, hogy minden gyorsulás a tömegegységre ható valamilyen erőként fogható fel és ez a körülmény a jelenségnél domináló erőket tekintve rendkívül hasznos lehet. A potenciális sebességek általánosításánál alkalmazott hordalékmozgási jelenséget választva az öt dimenziós fizikai mennyiségből (g, D, B, d, v) négy független, a két dimenzió nélküli mennyiséget (S, p') tekintve pedig további két, tehát összesen hat független potenciális dinamikai gyorsulást képezhetünk. Nyilván a potenciális sebességekhez hasonlóan képezhetünk gyorsulásokat is. így az öt dimenziós mennyiségből a „gyorsulásokat” képezhetjük, s így az 5 és p'-vel kombinálva — az előzőkben említett megszorításokkal — végül is huszonegy potenciális dinamikai gyorsulást írhatunk fel: A valóban független ötös gyorsuláskombinációk kiválasztásánál természetesen ugyanazt a három szabályt kell betartanunk, mint a sebességeknél. Az ily módon kiválasztott bármelyik hat tagból álló gyorsuláscsoport a fizikai jelenséget, esetünkben az előzetes feltevésekkel korlátozott hordalék mozgást, egyértelműen meghatározza. 117
