Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 4. A vízminőség szabályozásának, a felszíni és felszín alatti vízek védelmének kérdései
ismert vízmérleggel analóg módon kidolgozták a vízfolyások egy adott szakaszára az ún. vízminőségi mérleget. Itt a vízfolyás kérdéses szakaszának szennyvízzel való terhelési és terhelhetőségi viszonyai kerülnek összehasonlításra. Az így elkészített vízminőségi mérleg lehet aktív és passzív, attól függően, hogy a terhelés vagy a terhelhetőség-e a nagyobb. A vízminőségszabályozó-rendszerek közül az USA-ban az Ohió folyó völgyében az 1960-as évek elején kiépített ORSANCO-rendszer a legismertebb. A kidolgozásakor alkalmazott korszerű műszaki- és közgazdaságtudományi kutatási eredmények révén sok tekintetben ma is iskolapéldaként tartják számon. Hasonló rendszer üzemel Chicago és New York térségében a Mohawk folyó vízgyűjtőjében, a Potomac és a Delaware folyók torkolatában. Az NSzK- ban a Ruhr vidéken a Lippeverband és az Emschergenos- senschaft működik. Ez utóbbi területén került sor arra a szélsőséges beavatkozásra, amelynek során az Essen —Kar- nap-i szennyvíztisztító telepen az Emscher folyó vize kerül mechanikai, majd későbbiekben pedig biológiai tisztításra. A szocialista országok közül Lengyelországban az UNDP- WHO (United Nations Development Program—World Health Organization) támogatásával épül ki a WROCLAN-rend- szer a felszíni vizek minőségi állapotának folyamatos ellenőrzése céljából. Csehszlovákiában és Romániában komplex környezetvédelmi program keretében kerül sor az elméleti és gyakorlati kérdések tanulmányozására. Hazánkban a Sajó és a Felső-Duna térségében az UNDP/WHO támogatásával két vízminőség-szabályozási mintaterület került kialakításra. A kormány által kijelölt „Együttműködő Kormány-intézmény” az OVH, amely a „Project”-felada- tok lebonyolítására és ellenőrzésére önálló irodát létesített. 7 Bogárdi 97
