Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)
II. rész - 4. A vízminőség szabályozásának, a felszíni és felszín alatti vízek védelmének kérdései
A nemzetközi szervezetek támogatása az 5 éves program folyamán a hazánkban be nem szerezhető analitikai műszerek rendelkezésre bocsátásában, külföldi szakértők helyszíni közreműködésében és tanácsadásában, valamint magyar szakemberek külföldi tanulmányútjában nyilvánul meg. A „Project” célja a mintaterületeken a komplex vízminő- ségszabályozó-rendszer kiépítésének módszertani és gyakorlati előkészítése, a befogadó meghatározott vízminőségi állapotának biztosítása érdekében. A leggondosabb vízminőségvédelmi tevékenységet tételezve is fel, előadódhatnak olyan véletlen jellegű — esetleg balesetből eredő — váratlan és hirtelen szennyezések, amelyek rövidebb időre tömény szennyezést juttatnak a vízfolyásokba. Ez a szennyezés általában hullámként vonul végig a folyószakaszon, esetleg egy része leülepszik, partra- sodródik, felakad stb. Az ilyen, gondatlanságból vagy balesetből eredő váratlan szennyezések ellen is védekezni lehet megfelelő felkészüléssel. Ezt a célt szolgálják hazánkban a vízügyi igazgatóságokon szervezett vízminőségvédelmi osztagok, amelyek különleges felszereléssel és szakértelemmel képesek a szeny- nyezést lokalizálni, vagy semlegesíteni. A szennyezés jellege dönti el, hogy melyik módszer hatékonyabb. A víztől jól elkülönülő, úszó anyagok esetleg kifoghatok, míg a vízben teljesen elkeveredett anyag már csak semlegesíthető. Az úszó szennyezés, elsősorban olaj felfogására különféle úszó merülőfalak szolgálnak, az olaj megkötését pedig főként perlittel végzik. A közelmúltban a zalai olajszennyezés, a dunaújvárosi pakúraszennyezés és a Sajón árvízzel együtt levonuló, csőtörésből származó olajhullám esetén alkalmazták például ezeket a módszereket. A védekezés megszervezésének alapfeladata a felvonulásifelkészülési időt és a szennyezés levonulási idejét figyelembe 98
