Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 2. Az ipari tevékenységből és az urbanizációból keletkező vízszennyezés; a szennyvíztisztítás kérdései

2. AZ IPARI TEVÉKENYSÉGBŐL ÉS AZ URBANIZÁCIÓBÓL KELETKEZŐ VÍZSZENNYEZÉS; A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS KÉRDÉSEI

A környezetvédelem vízügyi vonatkozásai között első helyen élővizeink elszennyeződése és ennek meggátlása áll. A folyók, az állóvizek (tavak, víztározók) vizét legnagyobb mértékben és a legveszedelmesebb módon az ipari és városi szennyvizek szennyezik. Bár az ilyenfajta szennyezések elleni védekezés jól megszervezhető és hatékonyságuk ellenőrizhető, a nagy beruházások és a gyártási technológiákat módosító követelmények következtében igen költségesek.

Ez a feladatcsoport egyike a legkiterjedtebbeknek, és beosztása is eltér a többiektől. A szennyvizek összetételére, tisztítására vonatkozóan rendkívül sok vizsgálattal rendelkezünk. Ezeket célszerűnek tartottuk röviden ismertetni. Megemlítjük, hogy a számszerű adatokat általában a magyar vizsgálatokból vettük.

Az egyes feladatokat mindig külön-kiilön tárgyaljuk, és így a feladatok között átfedések is előfordulnak. Végül azt is megemlítjük, hogy mivel lényegében a vizek minőségének rontását és az ez elleni védekezési eljárásokat tárgyaljuk, az alábbiak szorosan kapcsolódnak a többi feladathoz.

2.1. A bányászati tevékenységnek a vízkészletre és vízminőségre gyakorolt hatása

A bányászati tevékenységnek a környezetre gyakorolt hatása részben a kitermelt nyersanyagtól (szén, olaj, só, földgáz, föld, kő, hasadó anyagok), részben pedig a bányászat módjától (felszíni, felszín alatti) függ. Ennek megfelelően a bányászat a vízkészletek mennyiségét és minőségét nagyon sokféleképpen befolyásolja. A bányászat esetén gyakran vízmennyiségi, más esetekben viszont a vízminőségi hatások dominálnak.

55