Bogárdi János: Környezetvédelem - vízgazdálkodás (Korunk Tudománya, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975)

II. rész - 1. A vízellátás kérdései

c) A természetes vizek olyan károsodása, ami az ökológiai rendszerek integritásának megsértése révén áll elő.

A szennyeződések — a keletkezés helye szerint — két csoportba oszthatók:

a) Elsődleges szennyeződések, amelyek a természetes környezetben játszódnak le. A felszíni és felszín alatti vízkészletet a legkülönfélébb szennyeződések érhetik. Ezáltal a vízkészlet vízellátás céljára nehezebben, költségesebb módon használható fel, sőt esetleg vízellátás céljára való felhasználásáról gazdasági okok miatt el is kell tekinteni. A víz minőségét ebben a természetes környezetben úgy kell megvédeni, illetőleg szabályozni, hogy a vízkészlet minél kisebb költséggel legyen tisztítható.

b) Másodlagos szennyeződések, amikor a már ivóvíz minőségű víz a víztermelő berendezések üzemeltetése közben, a tisztavíz medencében való tárolás közben, a regionális távvezetékben, vagy a vízelosztó hálózatban minőségromlást szenved (pl. íz- és szaganyagok képződése, mikroorganizmusok elszaporodása stb.).

A vízminőség-szabályozás a vízellátás vonatkozásában a vízkészlet helyéből kiindulva, a vízfelhasználás helyéig szükséges. A védelmet és a szabályozást az eddiginél tudatosabban és nyomatékosabban kell kiterjeszteni a

— természetes hidrológiai körfolyamatokra,

— az embernek a vízkészletre gyakorolt mesterséges beavatkozási tevékenységére, ill.

— a vízhasznosítás technológiai és technikai folyamataira.

Az ivóvízellátás mellett az ipari vízellátás is egyre fokozódó gondot és terhet jelent. Az ipari nagyüzemi vízgazdálkodás jelentős hatással van a vizek tisztaságára.

A víz az ipari termelés nélkülözhetetlen és egyre értékesebb nyersanyaga, amely alapanyagként, segédanyagként ener53