Bogárdi János: Korrelációszámítás és alkalmazása a hidrológiában (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952)
I. A valószínűségszámítás néhány alapvető tétele
14 A gyakoriság eloszlását ábrázolhatjuk is. Ezek a gyakorisági ábrák a legkülönbözőbb alakúak lehetnek. Alakjukra és sajátságukra vonatkozó tanulmányokkal itt külcn nem kell foglalkoznunk, mivel a korrelációszámításhoz az ezekből leszűrhető törvényszerűségekre nincs szükségünk. A korrelációszámításnál a változók, vagy attribútumok eloszlását gyakorisági táblázatokkal, vagy ahogyan a statisztikában mondják, eloszlási táblázatokkal jellemezzük. Az eloszlási táblázat annál megbízhatóbb, minél több értékét tartalmazza a változónak, ill. attribútumnak. A valószínűségi változóknál legelőször felvesszük az intervallumot s az ezáltal kiadódó intervallumokat az intervallum-közepekkel (Xf) jelöljük, majd megszámoljuk, hogy a valószínűségi változó hány'értéke tartozik nagyságát tekintve az egyes intervallumokba. Ezeket a zt számokat a megfelelő helyre beírva* megt apjuk az eloszlási táblázatot. Az attiibutumnál hasonlóan járunk el, de az egyes osztályokat, intervallumokat a kérdéses jelenség különböző tulajdonságainak, fajtáinak, sajátságainak megfelelően jelöljük. Az alábbi táblázat az Ipoly 1937. évi Balassagyarmat-i vízállásainak eloszlását tünteti fel. i X* cm Zi i X* cm Zi i Xi cm Zi 1 265 1/2 0 11 165 2 1/2 21 65 1 2 255 1/2 12 155 2 22 55 3 3 245 1 1/2 13 145 41/2 23 45 4 4 235 1 14 135 81/2 24 35 ' 7 . 5 225 2 1/2 15 125 91/2 25 25 13 1/2 6 215 3 16 115 8 1/2 26 15 551/2 7 205 1 1/2 17 105 1 1/2 27 5 59 1/2 8 195 7 18 95 1/2 28 — 5 63 1/2 9 185 4 19 85 1 1/2 29 — 15 94 10 175 2 20 75 1 1/2 Zzí 365 Az intervallum példánknál 10 cm. A + 260 és — 16 cm-es szélsőséges vízállások közötti többi vízállást így i = 29 intervallumba tudjuk beosztani. Az intervallumokat az intervallum-közepek jelölik. A 265-ös intervallumba kerülnek a 260—270 cm, a 255-ös intervallumba pedig a 250—260 cm közötti vízállások és így tovább. Mivel az intervallumok határával n egegyező vízállások (esetünkben a kerek 10 cm-rel végződőek) így két intervallumba is tartoznak, 1 1 az ilyen vízállásokat értékkel írjuk he a két szomszédos intervallumba. , Z Z 1 1 így került a 260 cm-es legnagyobb vízállás “értékkel az 1 -es és — értékkel a 2-es intervallumba. Ezt természetesen 365-tel egyenlő.
