Bogárdi János: Alkalmazott hidrológia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1962)
3. A hidrológiai tényezők közötti kapcsolatok meghatározása
ok és okozati összefüggést közvetlenül nem tudunk létesíteni. A szimptomatikus kapcsolatoknál mint ismeretes, két, vagy több hidrológiai mennyiség nem egymással, hanem mindegyik egy harmadik jelenségre vonatkozó adatsorral áll ok és okozati összefüggésben. Az alkalmazott hidrológia feladatait tekintve azonban a kapcsolatok osztályozásának legfontosabb módja az, hogy a kapcsolatokat szorosságuk szerint csoportosítjuk. Ilyen osztályozás szerint beszélhetünk függvénykapcsolatokról, valószínűségelméleti, sztochasztikus kapcsolatokról és a kapcsolat teljes hiányáról. A kapcsolatok legismertebb és tegyük hozzá, az alkalmazott hidrológiában leginkább kedvelt fajtája a függvenykapcsolat.amely- nél határozott, egyértelmű összefüggések kapcsolják össze a két, vagy több mennyiségre vonatkozó mérési, illetőleg észlelési adatokat. Az adatok ebben az esetben a függvénykapcsolat változóiként, szerepelnek. Az ilyen kapcsolatoknál az egyik változó értéke a másik, vagy ha számuk kettőnél több, a többi változó értéket előre megszabják. Közismert, hogy függvénykapcsolatoknál a független változó vagy változók egy-egy értékéhez minden függvényágon a függő változónak a függvénykapcsolat által meghatározott egy-egy értéke tartozik. Az y = ax + b függvénykapcsolat lényege - mivel ennél a függvénynél csak egy függ-’ényág van -, hogy az a és l> állandók ismerete mellett x minden értékéhez £-nak egy meghatározott értéke tartozik. Függvénykapcsolatok a természetben is előfordulnak. Igen gyakori azonban az az eset, hogy a mennyiségek között nem áll fenn matematikai értelemben vett függvénykapcsolat. A műszaki gyakorlat nagyon sokszor ilyen esetben is bizonyos elhanyagolással függvény- kapcsolatot határoz meg. Jó példa erre, hogy a gyakorlat a legtöbb esetben a vízfolyások vízhozama és vízállása között függvénykapcsolatot tételez fel. Nyilvánvaló azonban, hogy ilyen kapcsolat fel- tételezése csak bizonyos elhanyagolások révén lehetséges, mert a vízhozam a vízállások mellett, mint tudjuk, az eséstől, az áradás hevességétől és még több egyéb tényezőtől is függ. A sztochasztikus /valószínűségelméleti/ kapcsolatok a függvénykapcsolatoknál lazábbak. Ezekben az összefüggésekben az un. valószinüségi változók szerepelnek, ami azt jelenti, hogy a független változó, vagy változók meghatározott értékénél a függő változó, mint valószinüségi változó, határozott valószínűséggel különböző értékeket is felvehet. A valószínűségelméleti kapcsolatok- 24 -
