Bogárdi János: Alkalmazott hidrológia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1962)

2. A mezőgazdasági vízgazdálkodás hidrológiai vonatkozásai

zammérésre, illetve az előbb említett módszerekkel mennyiségmérés- re is. A könyök belső és külső ive között ébredő h nyomáskülönbség és a 2 vízhozam közti kapcsolat a mérőfejhez hasonlóan:

Q - a hn ,

ahol a a könyök geometriai adataitól függ, n értéke pedig jó közelítéssel 2.

A hidrometriai kérdésekkel kapcsolatosan az Olvasó a VITÖKI kiadványaiban talál részletes tájékoztatást.

2.4» Hldrográfia

A hidrometria, mint láttuk, a vízrajzi elemekre vonatkozó mérési módszerekkel foglalkozik. A uidrográfia feladata ezzel szemben az észlelési adatok rendszerezése és feldolgozása, valamint a vízrajzi elemek között levő kapcsolatok meghatározása.

Bgy-egy hidrológiai tényezőre vonatkozó észlelési, mérési anyag rendszerezésére és feldolgozására vonatkozó részleteket ebben a főfejezetben tárgyaljuk, de csak egészen röviden, hiszen ezek általánosan ismertek és a mindennapi gyakorlatban állandóan szerepelnek. A kapcsolatok közül a vízállás és vízhozam,valamint a szomszédos vízmércék vízállásai közötti kapcsolatokat említjük meg mint olyanokat, amelyek a mezőgazdasági vízgazdálkodásban szerepet játszanak. De a kapcsolatok meghatározásának különböző módszereit már általánosságban a 3. főfejezetben tárgyaljuk majd meg.

2.41. A hidrológiai adatok rendszerezése és feldolgozása

2.411. Az észlelési adatok megbízhatóságának vizsgálata

A mérési és észlelési adatoknak olyanoknak kell lenniök, hogy megbízhatóan és hűen, valamint egyértelműen jellemezzék a vizsgált jelenséget, illetőleg hidrológiai mennyiséget. Az észlelési anyag tehát egyrészt reprezentatív legyen, vagyis a jelenség szempontjából az adatok külső befolyástól mentesek legyenek, másrészt az adatok egyneműek legyenek, vagyis ugyanolyan alapfeltételekre vonatkozzanak. Meg kell Jegyeznünk, hogy az egyneműség, a homogenitás az adatok egyforma súlyát is feltételezi. A hidrológiai ész- 18 -