Bogárdi János: Alkalmazott hidrológia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1962)

2. A mezőgazdasági vízgazdálkodás hidrológiai vonatkozásai

leiési és mérési adatok egyneműségét sok esetben korrekciók alkalmazásával utólag kell biztosítanunk.

2.412. Az észlelési adatok statisztikai jellemzői

Az észlelési, mérési adatokat több általánosan használt mértékszámmal szokás jellemezni. Az első csoportba azok a mértékszámok tartoznak, amelyek az adatok nagyságrendjét jellemzik. A második csoportba azok a mértékszámok, amelysk az adatok szóródására mutatnak rá. Végül az észlelési adatok eloszlására vonatkozóan a gyakoriságok és tartósságok mutatnak rá.

Az adatok nagyságrendjét a középértékek jellemzik. Leggyakrabban az alábbi mértékszámokat használjuk.

a/ A számtani közép. Ha az adathalmaz egyes értékei rendre X^, X2» X^ ...Xn, akkor a számtani középérták a tagok összegének N-ed része:

n-N

L xa

X - —------- /2,24/

N

S

zokásos az adatsort a középértéktől való eltérések formájában is felírni. Ebben az esetben az eredeti adatsort az Xj =■ Xj^-X, x2“ X2-X ••• * XR-X helyettesíti. Nyilvánvaló, hogy

n-N

n

Q=1

0

vagyis a középértéktől való eltérések algebrai összege zérus.

b/ A median, vagy átlagos érték megállapítása céljából az észlelési adatokat nagyságrendbe állítjuk és megkeressük azt az értéket, amelynél az adatok fele nagyobb, a másik fele pedig ki- sebb. Ha N az adatok száma, a median helye —. Páratlan adat esetén a median egybeesik valamelyik adattal, páros szám esetén a két középső adat középértéke lesz.

c/ A modus, vagy leggyakoribb érték az adathalmazban legtöbbször előforduló adat.

d/ A mértani vagy geometriai közép az N számú adat szorzatából vont N-ik gyökkel egyenlő:- 19 -