Bogárdi János: Alkalmazott hidrológia (Tankönyvkiadó, Budapest, 1962)
2. A mezőgazdasági vízgazdálkodás hidrológiai vonatkozásai
Q - a hQ ahol a a Venturi csatorna méreteitől, a a torok keresztmetszeti alakjától függ, ' A szivornyák vízszállítását a Q = a fh /2,22/ összefüggés szolgáltatja, ahol h a felvlz és az alvlz közti szint- különbség, ha az alvlz a cső száját elborítja. Az a együttható a szlvornya méreteitől függ. As összefüggés Jelentősen megváltozik, ha a szivornya alvizi vége szabad. Az adagoló berendezések a vizmennyiségmérést időméréssé egy- szerüsitik. Ugyanis bizonyos vizsziningadozási határokon belül a vizadagoló egy-egy nyílása többé-kevésbé jó közelítéssel állandó vízhozamot szállít. Közvetlen vízmennyiséget mér a Pikalov féle zsilip. A mérés mellékáramu vízórával történik. Ugyancsak vízmennyiséget mér a Glubsev-féle differenciáluszós számláló. Ezek s szerkezetek hordalékra, nszadékra, levegőkiválásra kényesek. 2.33. Hyomás alatti csővezetékek vízhozamának mérése Zárt csővezetékekben vizhozammérésre a mérőperem, mérőtölcsér, Venturi cső, Pitot cső a "klasszikus" mérőberendezések. Ezek differenciáluszós manométerrel vagy mellékáramu vízórával összegező mérésre is használhatók, de ma még üzembiztosnak az öntözésben az adott körülmények között csak mint hozammérők tekinthetők. EséöveszteségUk nem elhanyagolható. Gyakorlatilag nem okoz esésveszteséget a felületi mérőfej, amely még lényegében kísérleti stádiumban van. A felületi mérőfej a cső falán helyezkedik el és kis méreteinél fogva a folyadék áramlásában csak lokális változást okoz. A két kivezetése közti h nyomáskülönbség és a £ vízhozam közti ösz- szefüggés 9»ahfi /2,23/ ahol a és n a cső és a mérőfej geometriai adataitól függ. n értéke 2 körül van. A fellépő nyomáskülönbség nagyságrendben a Pitot csővel egyezik. A vezetékben levő könyökcsövek belső és külső ive
