Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)

Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán

medrét burkoló anyag az egyes helyi változásoktól eltekintve Vásárosnaménytól Szegedig viszonylag nem mutat nagy változást, illetőleg nem mutatja élesen a szemnagyságok lefelé való fokozatos csökkenését. A helyi eltérések rendkívül nagyok lehetnek. Egyes helyeken a folyóvölgy geológiai felépítettsége, a mellékfolyók betorkollása az átlagostól nagymértékben eltérő viszonyokat eredményezhet. Az eddigi mérések azonban ezeknek a változásoknak a tárgyalásához sem elegendők.

A mederanyag átlagos szemátmérője — az egyes hordalékmérő állomások sokkal megbízhatóbb és nagyszámú mederanyag-vizsgálata alapján — általában 0,15—1,0 mm között változik.

A Tisza hordalékszállítását igen jól jellemezhetjük a töménységeknek és a telítési töménységeknek, valamint a sebességeknek és a telítési sebességeknek a

Ck/Ct viszony

176.'ábra. A és a ~ arányok összefüggése a hat tiszai mérőállomás adatai alapján

viszonyával is. A 15. fejezetben említettük már, hogy a — = f (—) összefüggés

Ct ' v, I

ugyanannak a vízfolyásnak a teljes hosszában közel azonos. A 176. ábrán a hat

C v

tiszai mérőállomás adataiból számítva feltüntettük - és - arányok összeCt v,

függését. Az ábra mutatja, hogy a legkülönbözőbb állomások méréseiből származó pontok igen jól megfelelnek egyetlen egy jellemző összefüggésnek.

A Tisza hordalékviszonyaira jellemző szemnagyságokat, hordaléktöménységeket és hordaléksúlyokat a XXX. táblázatban soroljuk fel.

A Tisza lebegtetett és görgetett hordalékszállításának egyéb sajátságait a 12. és a 20. fejezetekben már ismertettük.

422