Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VIII. Hordalékvizsgálataink a Zalán
VIII. HORDALÉKVIZSGÁLATAINK A ZALÁN 35. A Zala hordaléka A dunántúli folyók közül egyedül a Zalán végeztünk kiterjedtebb méréseket. A Kapóson ugyanis mindössze két mérést végeztünk, a Rábán pedig csak 1953 után indultak meg a hordalékmérések. A Zala a Balatont tápláló legnagyobb folyó. Felső szakaszán a folyó esése aránylag nagy, 20—30 crn/km, amely lefelé fokozatosan csökken, úgy, hogy legalsó szakasza esés nélkül már teljesen a balatoni vízállásváltozások hatása alatt áll. Ennek megfelelően a hordalékanyag és a medret burkoló anyag is lefelé fokozatosan finomodik. A zalai hordalékméréseket a Balatonba jutó hordalékmennyiség megállapítása érdekében indítottuk meg. A Zala hordalékszállításának meghatározása különösen a keszthelyi öböl feliszapolódása szempontjából mutatkozott sürgősnek. A Zala hordaléka igen változatos. A részletes ásványtani vizsgálatokat Zalaapáti hordalékanyagára vonatkozóan végeztük el. A vizsgálati eredményeket a XXXVII., a XXXVIII. és a XXXIX. táblázatokban közöljük. A lebegtetett és a görgetett hordalékanyag 3,3%-a nehéz, 96,7%-a pedig könnyű ásvány. A görgetett hordalékanyag nehéz ásványai közt sok a gránát, az amfibol, a klorit és a muszkovit, könnyű ásványai közt pedig a kvarc és a muszkovit az uralkodó. A mederanyag 4,2%-a nehéz ásvány, amelyből a legtöbb muszkovit, amfibol és piroxén. Könnyű ásványai közt, amely az összmintának 95,8 %-a, a kvarc, a mikroklin és a plagioklász van túlsúlyban. A mederanyagnál szembetűnő a hordalék számottevő karbonáttartalma. A mederanyagban levő, igen eltérő nagyságú kvarckavicsok részben a határokon túli kristályos palákból, részben pedig a vízgyűjtőterület miocén kavicsaiból származnak. A kavicsok között bazalttufa, meszes homokkő, sőt gránit is található. A homokkövek a pannon rétegekből, a bazalttufa a közeli levantei bazaltokból,- a gránitok pedig Ausztriából jutottak ide. A lebegtetett hordalékban a különböző földpátok mennyisége — a kvarc rovására — már nagyobb. A káliföldpátok, a savanyú plagioklászok és a muszkovit a távoli gránitokból, a bázikus plagioklász pedig a közeli bazaltvidékről származik. A Zala hordalékviszonyait részleteiben állomásonként tárgyaljuk. Mivel Zalaegerszegen mindössze egy mérést végeztünk, ezt az állomást felsorolásunkból kihagytuk. 423