Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
végül a 12. és ő + — = 2,3 + — = 3,91 o- 0,62 ß = 4,65 értékek nem térnek el lényegesen egymástól. Itt is megemlítjük, hogy az összefüggések grafikus meghatározásánál a legkisebb irányeltérés is rendkívül nagy mértékben befolyásolja p, illetőleg d értékét. Ennek a következménye a p = o.Xß feltételnél mutatkozó nagy eltérés. A tápéi hordaléktöménységnek és lebegtetett hordaléksúlynak a szegedi vízállásokkal való kapcsolatát a vízhozamgörbe, valamint aCt= dQl, illetőleg a Gi = pQJ összefüggések segítségével vékony vonallal a 160., illetőleg a 161. ábrába, vagyis a töménységnek és a hordaléksúlynak a vízállásokkal való Mederszeiesseq, B m Közepmelyseg, H m 167. ábra. A mederszélesség, valamint a közepes vízmélység összefüggése a vízhozammal a tápéi szelvénynél kapcsolatába is berajzoltuk. A vastag és a vékony vonalak természetesen eltérnek egymástól, de viszonylag jó megegyezésük is bizonyítja, hogy a lebegtetett hordalékszállításnál indokolt a közelítő függvénykapcsolatok alkalmazása. A lebegtetett hordalékszállításnak a B mederszélesség és a H közepes vízmélység, valamint a vk középsebesség és a Q vízhozam egymásközti összefüggésével való változását vizsgálva, a 167. ábrán meghatároztuk a B = 88 Q° °3, H = 0,95 Q0'30 összefüggéseket. A vízsebesség és a vízhozam összefüggését már a 166. ábrán bemutattuk. Eszerint vk = 0,012 Q0-62. 408
