Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
A fenti három kapcsolatnál a szorzóállandókat és a hatványkitevőket illetően a 88 • 0,95 • 0,012 = 1,008, valamint a 0,08 + 0,30 + 0,62 = 1,00 értékek mutatják, hogy az összefüggések számottevő szerkesztési és számítási hibáktól mentesek. Mivel — = 2,07 és b — 0,08, a Leopold—Maddock-féle összefüggés szerint, a 65. ábra alapján , / = 4,08 értéket kapunk, ami a tápéi szelvénynél meghatározott / = 2, 44-től lényegesen •eltér. A Dunára — mint láttuk — az összefüggés jó értékeket adott. Ez a Tiszára vonatkozó példa viszont azt mutatja, hogy az említett törvényszerűségetjnég- sem tekinthetjük általános érvényűnek. A hidraulikai összefüggések vizsgálatát a görgetett hordalékszállításra vonatkozóan is célszerű elvégezni. A számításokat a 12. fejezetben részletezett feltételi egyenletek alapján végezzük. A görgetve szállított hordaléksúlynak a vízállással való kapcsolatát már a 161. ábrán megállapitottuk. Eszerint vagyis Gg = 0,06 h\™, «i = 0,06, gi = 4,51. A tápéi mérőállomásnál a görgetve szállított hordaléksúlynak a vízhozamokkal és a vízsebességekkel való kapcsolatát a 768. ábra tünteti fel : Gg= 10-7 • 8Q2'74, Gg = 350 vf’59, vagyis Pi= 10-7 -8, J'i = 2,74, otj = 350, ß! = 4,59. A vízhozamgörbét, valamint a középsebességnek a vízhozamokkal és vízállásokkal való kapcsolatát már a lebegtetett hordalékszállítás vizsgálatánál, a 166. és a 167. ábrákon meghatároztuk. így e, r, X, cr, cp, és y értékeit már az előzőkben megadtuk. 409
