Bogárdi János: A hordalékmozgás elmélete (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955)
Második rész: A magyarországi vízfolyások hordalékviszonyainak vizsgálata - VII. Hordalékvizsgálataink a Tiszán
0,25 50 0,005, b = 0,25 7,83 • 0,096 = 0,33. Záhonyhoz hasonlóan Rázompusztánál is bemutatjuk a mérési függélyek kiosztását és függélyenként a sebesség- és töménységgörbéket. Á 146. ábrán a függélyek középsebességét és középtöménységét is feltüntettük. Az 1942. VII. 22-i rázompusztai mérésnél a középtöménység helye (a vízszinttől lefelé számítva) a vízmélység 58 és 65%-a között változott, vagyis még jobban megközelítette az általános szabályt, mint Záhonynál. Itt is megemlítjük azonban, Hordaléktóményseg, Ckg/m3 148. ábra. A közepes hordaléktöménység összefüggése a vízállással a rázompusztai szelvénynél hogy valamennyi mérést figyelembe véve, távolról sem ilyen egyöntetűek az eredmények. A 147. ábrán feltüntettük az izotach és az izokoncentrációs vonalakat. Az ábra szerint a sebesség és töménység keresztszelvény szerinti változása Rázompusztánál is rendszertelen. A lebegtetett hordalék átlagos szemátmérője — a záhonyihoz hasonlóan— mintegy 0,02—0,03 mm. A lebegtetett horda ékanyagban a legnagyobb szemek elérik a 0,5—0,6 mm-t. « A rázompusztai tiszaszakasz hordalékviszonyainak általános jellemzésénél a görgetett hordalékra és a mederanyagra vonatkozó szemnagyságokat csak szórványos mérések alapján tudjuk megbecsülni. Mint már említettük, a görgetett hordaléknál az átlagos szemátmérő mintegy 0,2 mm. A legnagyobb szemek általában 1 mm-esek, kivételesen ennél nagyobb szemek is előfordulhatnak. A mederanyag átlagos szemátmérőjét 0,2—0,3 mm-re tehetjük. A legnagyobb szemek elérik a 2—3 mm-t is. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően Rázompusztára vonatkozóan is meghatároztuk a hordaléktöménységnek és a szállított lebegtetett hordaléksúlynak a vízállásokkal való összefüggését. Az előbbi a 148. ábrán, az utóbbi összefüggés pedig a 149. ábrán található. 25 Bogárai: A hordajékmozgás elmélete 385
